hatodikas – hatodikos

Nagyon rosz helyesíró voltam a gimnáziumban, amolyan vásott kamasz, aki ha lehetett elkerülte a könyvet.
Ebben szerepet játszott a múlt rendszer ahol felnőttem, mely ugyancsak nem kedvezett a magyar nyelv művelésének,
ezért valószínűnek tartom, hogy eme írásom tartogat helyesírási hibákat. Elnézést értük.
A tárgyra:
A minap kerültünk ismételt vitába egy pár dolgot illetően a feleségemmel, melyek helyrerigazításában kérném a segítségüket.
Én Szatmár környékékéről Nagykárolyból származom, feleségem pedig fejér-megyei, polgárdi születésű.

a) Hanyadikas vagy?
Az én fülemnek nagyon idegen hangzású az hogy: hatodikas illetve nyolcadikas.
Megpróbáltam az interneten is rákeresni ezekre a verziókra, de elektronikus naplók (blogok) és internetes
fórumok kivételével (melyeknél mindkét verzióban is megjelenik egyszerre a kérdéses ragozás: hatodikas és hatodikos)
nem találkoztam a kérdéses szavak ezen formájával.
Soha nem is láttam ebben a formában leírva egyetlen hivatalos újságcikkben, könyvben.
Jómagam csak a „hatodikos, nyolcadikos” formáját hallottam és használtam mindig és úgy gondolom, hogy ebben
a formában jelenik meg az irodalmi nyelvben.
Azt a magyarázatot is kaptam, hogy „nyelvünk állandó lüktetésben van; szavak jönnek mennek, azt az emberek használják,
értekeznek, kommunikálnak vele. Így ha létezik egy elterjedt szó egy adott tájon, akkor ott az a használatos, valójában nem lehet
azt mondani rá hogy helytelen.” Elfogadom.
De az irodalmi magyar nyelvben ugye ezt a formáját használjuk: hatodikos, nyolcadikos?

b) szoktam
Ezt a szót akkor is használja a feleségem mikor múltbeli dolgokról beszél.

Volt egy kutyájuk, amelyik már azóta nem él, mégis így hangzik a mondat:
1. Pl.: „A Hédi is ki szokta nyalni a tejfölös dobozt.”
Viszont, ha már nem él, akkor semmiképpen nem lehet szokása.- én így vélem.

Évekkel ezelött Egerben tanult, de már rég nem volt Egerben.
2. Szoktam gombát venni Egerben a piacon.” – mondja ő.
( Akkoriban vettem gombát az egri piacon. Szoktam volt gombát venni az egri picaon.)
Vagyis az általam godolt, zárójelbe tett verzióban egyértelmű hogy az múltbeli történet. Viszont
az általa használt formula feltételezi, hogy jelenleg is renszeres látogatója az egri piacnak.

Mi az igazság?

3. „Mikor X.Y. kicsi volt azt szokta csinálni.”
(itt megint logikai ficamot érzek, és nagyon nehéz megállnom, hogy ne javítsam ki, ez viszont
nagy port ver fel.) Olyan ez nekem, mintha valaki hamisan énekelné az általam rég ismert dalt.


c) Személy nevek előtt használatos névelő: a Lajos. Ilyenkor ugye nincs szükség a névelőre?
illetve ahol meg nagyon hiányát érzem: Igazgatónő mondta. (Az igazgatónő mondta.)
Hisz az nem a neve hanem a státusa. Tévedek?

A HÉV Batthány-tér állomásig közlekedik – hangzik a bemomdóból.
Nem sokkal tisztább az, hogy: „a HÉV a Batthány-térig közlekedik”?

A gyorsszolgálat jellegéből és szabályaiból adódóan egyszerre csak egy kérdésre válaszolunk.

A hatodikos az irodalmi forma, a hatodikas népies, ahogy ön is érzi.

A szokik múlt időben teljesen helyes, hiszen egy korábbi szokásra utal.