mindazonáltal vs. azonban

1.A fordításomban a következő két mondat szerepelt:

„Dániában minden hulladékfajta begyűjtése és hasznosítása a helyi önkormányzatok felelősségi körébe tartozik. A gyakorlatban MINDAZONÁLTAL az önkormányzatok csak a háztartási eredetű csomagolási hulladék begyűjtéséről gondoskodnak, a kereskedelmi eredetű csomagolási hulladék szelektív gyűjtése gyakran a vállalatok saját felelőssége.”

A bíráló a mindazonáltal szó helyett az azonbant javasolta. Nem teljesen világos, hogy a szó jelentése vagy a pozíciója miatt nem értett egyet a használatával. A Nyelvművelő kézikönyv szerint a mindazonáltal elavult, hosszadalmas. Én ezzel nem értek egyet, úgy gondolom, hogy ez egyéni ízlés kérdése. Ami a szó pozícióját illeti, a Magyar nyelv értelmező szótárának valamennyi példájában a mondat/tagmondat legelső szava a mindazonáltal, a Nyelvművelő kézikönyv szerint viszont a mondat/tagmondat első, illetve második helyén egyaránt állhat.

Ön mit gondol, kifogásolható a szó használata akár az értelme, akár a pozíciója alapján? Ismer olyan szabályt vagy úgy érzi esetleg, hogy ez a kötőszó nem csúszhat be a második helyre?

2.Ön szerint jól gondolom, hogy a beékelődött, közbevetett gondolatok esetében alapkövetelmény, hogy a mondatnak a közbevetett rész nélkül is legyen értelme?

Az említett mondatban a „mindazonáltal” pozíciója szerintem kifogástalan. Ami a szóválasztást illeti, magam is kicsit nehézkesnek találom ezt az alakot, így talán kevésbé szerencsés egy eleve hosszú mondatban, de hibásnak nem nevezném. Ez az én szubjektív véleményem, hiszen a hivatalos álláspontot már ismeri az említett szakmunkákból, ezekhez hozzátenni nem tudok.

Ami a második kérdését illeti, egyetértek Önnel: a beékelődött, közbevetett gondolatok esetében fontos, hogy a mondatnak a közbevetett rész nélkül is legyen értelme.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.