testreszabott, testreszabás
2007. 02. 12.Kérdésem, hogy egybe- vagy különírva helyes a testre szabás, illetve testre szabott, ha nem alapjelentésében használom, hanem például számítógépes alkalmazás különleges igényekhez való igazítása értelemben? Ha jelentésmódosulás, írhatnám egybe, nem? Megkavart viszont az, hogy az Akadémiai Kiadó helyesírási szótárának ’99-es kiadásában a testreszabott egybeírva szerepel ebben az értelemben, a testre szabás nincs feltüntetve, míg az Osiris-féle 2004-es helyesírásban épp fordítva: testre szabott külön, testreszabás egybe!
Hogy helyes és miért?
Valóban vannak eltérések a különböző helyesírási szótárak, kiadványok között, mint ahogy kérdésében megfogalmazta.
A testreszabás és testreszabott alakot javasolhatjuk.
A határozós szóösszetételek és kapcsolatok írásában az AkH. 125. pontja az eligazító, mely szerint „A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép stb.”
Ezt kiegészíti a d) alpont: „A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb.” Az OH. szerzői egy listát készítettek az „-ás/-és, -tal/-tel, -ó/-ő képzős szókapcsolatokról, melyekben a „kialakult szokás” érvényesül, itt találhatja a testreszabást is (a képző mintegy összerántja az eredetileg különírt szavakat: 105-106. o.). A testreszabott egybeírt alakot használhatja az Ön által is megnevezett jelentésváltozás miatt (MHSz., ez a példa az OH.-ból hiányzik).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
A testreszabás és testreszabott alakot javasolhatjuk.
A határozós szóösszetételek és kapcsolatok írásában az AkH. 125. pontja az eligazító, mely szerint „A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép stb.”
Ezt kiegészíti a d) alpont: „A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb.” Az OH. szerzői egy listát készítettek az „-ás/-és, -tal/-tel, -ó/-ő képzős szókapcsolatokról, melyekben a „kialakult szokás” érvényesül, itt találhatja a testreszabást is (a képző mintegy összerántja az eredetileg különírt szavakat: 105-106. o.). A testreszabott egybeírt alakot használhatja az Ön által is megnevezett jelentésváltozás miatt (MHSz., ez a példa az OH.-ból hiányzik).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.