elválasztás – szógyökrendszer

2007. 02. 16.

Nemrég találkoztam a következő elválasztásokkal:
“sza-vaz” és “he-lyes”.
Mikor fogjuk végre az elválasztásnál is figyelembe venni szavaink minden más országbeli nyelvész által dícsért “gyökrendszer” szerinti felépítését. Szavaink értelmes gyökök hozzáadásával szóbokrokat alkottak. Szavaink és sokan a szóbokraink között több ezer éven át gazdagították az összes európai nyelvet. Miért teszünk mi úgy, mintha nem ismernénk nyelvünk felépítését? Miért nem választunk értelemmel.: “szavaz > szav-az” és “helyes >hely-es”?

A szavak elválasztásának, szótagolásának szabályait jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott A magyar helyesírás szabályai című kiadvány (Akadémiai Kiadó, 11. kiadás) foglalja össze. A kérdezett szavakat ez alapján választjuk el: “A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót >> akár egy-, akár többjegyű a betűje << a következő sorba visszük át: be-tű stb. ” A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé, ki-sebb, maga-san, pa-don stb. (226. c) pont), tehát továbbra is he-lyes és sza-vaz alakban. Ez a szótagolás és elválasztás független attól, hogy milyen szógyökből, szóképzéssel keletkeztek a szavak. A toldalékoknak (az “-es, illetve az “-az képzőnek) a szótőhöz való tapadását is bizonyítja.
Ez a szabály nyelvünk természetének, szótagalkotási szokásainak megfelel.
Szóösszetételek esetében ezt a szabályt – éppen az értelmi tagolás miatt nem alkalmazzuk, ilyen esetben az elválasztás a szóhatáron történik. Pl. ma-gyar-ó-ra.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra