Koïchiro Matsuura, az UNESCO főigazgatójának üzenete az anyanyelv világnapjának alkalmából

2007. 02. 19. nincs hozzászólás

“Hiszen a másság minden nyelv természetes tulajdonsága.”

Mindnyájunk számára kedves az anyanyelvünk. Ezen a nyelven ejtjük ki első szavainkat és fejezzük ki magunkat legpontosabban. Az anyanyelv minden emberi lény önálló személyiséggé válásának az alapja, és végigkíséri életünket az első lélegzetvétel pillanatától fogva. Általa tanuljuk meg tisztelni önmagunkat, történelmünket, kultúránkat, de mindenekfelett másokat és másságukat.


Hiszen a másság minden nyelv természetes tulajdonsága.


A szakértők jól tudják, hogy egy nyelv, mely távolról sem változhatatlan, zárt rendszer, minden esetben összeszövődések, hatások és kölcsönhatások hosszú folyamatának eredménye. Egy nyelv sem létezhet történelem nélkül. Bármily művelt és helyes is beszédünk, kölcsönzött formák sokaságát tartalmazza, melyek az egyediség és különbözőség hírnökei. Az etimológusok nagyon helyesen utalnak is erre a sokarcú történelemre, ahol az egyedi jegyek a változatosságból és az „egymáshoz tartozásból” fakadnak, és amely sejtet egy jövőt, melyben további kapcsolatok és összefonódások mutatkoznak.


Az egyediség és a változatosság közötti dialektikus kapcsolat nem csupán őseink hagyatéka. Egy olyan világban, ahol a globális és lokális érdekek összefonódnak, és békésen megférnek egymás mellett, ott az „anyanyelv” és „többnyelvűség” fogalmak csak együtt nyernek értelmet. A családon vagy közösségen belüli kommunikáció ezért összekapcsolódik a beszéd gyakorlatával az iskolában, munkahelyen vagy a piacon, a médiában, a politikában, a vallásban, a hivatalokban, ügyintézéskor vagy szabadidőnk eltöltése közben. A közösségi élet sokszínűségét és sokrétűségét így, nyelvünk által meghatározva ismerjük meg.


Az UNESCO arra törekszik, hogy népszerűbbé tegye a többnyelvűséget, kiváltképp a közoktatásban. Éppen ezért mindenki arra biztat, hogy ismerje és sajátítsa el a nyelvtudást annak legalább a következő három szintjén: az anyanyelvnek vagy első nyelvnek, a nemzeti nyelvnek és az információkérés nyelvének a szintjén. A nyelvi és kulturális sokszínűség népszerűsítését erősíti az igény a párbeszédre más emberekkel és kultúrákkal. Sokszínűség és párbeszéd, egyediség és különbözőség mind alapvető elemei az „egymáshoz tartozásnak”, amit a többnyelvűség a maga teljességében hivatott biztosítani. Ennek eléréséhez a nemzeti nyelvek és nyelvjárások kiegyensúlyozott használata, valamint stratégiák, tervek létrehozása szükséges, melyek népszerűsítik az élet minden területén használt nyelveket.


Be kell hogy lássuk, a világ számos részén megvalósuló kiválóan működő próbálkozások ellenére a többnyelvűség még mindig inkább álom, mint valóság. A világ hatezer beszélt nyelvének több mint fele, kollektív emlékezetek, felfoghatatlan örökségek hordozói, nagy valószínűséggel ki fog halni. E nyelveknek a kilencvenhat százalékát a Föld teljes népességének négy százaléka beszéli, és kevesebb mint egynegyedüket használják az oktatásban, a kibertérben, és legtöbbjüket csak alkalomszerűen beszélik. Csak néhány száz nyelvnek van megbecsült helye az oktatásban és a társadalomban, és kevesebb mint száz nyelv képviselteti magát a digitális világban.


Vegyük például az emberiség bölcsőjét, az afrikai kontinenset, amely a világ nyelveinek egyharmadának ad otthont. Bár tökéletesen használják beszélőik, az itteni nyelvek többsége alig jut szerephez az oktatásban, az ügyintézésben, a törvénykezésben vagy a sajtóban. Ezt szem előtt tartva az Afrikai Unió, mely a nyelveket az afrikai integráció alappillérének tekinti, egy regionális nyelvstratégia megvalósításán fáradozik, mely mindenkinek a javára fordítva próbálja összehangolni a helyi érdekeket a világ igényeivel.


Egy ilyen nyitott, illeszkedő szemléletmódot, mely messze elkerüli a nyelv önazonosság-alapú felfogását, mindenképpen érdemes megtartanunk és támogatnunk az UNESCO barátaival és partnereivel együttműködve, egy életképes sokszínű jövő és egymás kölcsönös elismerése érdekében.


Végezetül, hogy jeles nappá tegyem az anyanyelv világnapját, ezennel felhívást teszek közzé a regionális és nemzeti nyelvstratégiák támogatására, mely a világ nyelvei számára megvalósíthatja az együttéléshez szükséges harmonikus közeget.


Koïchiro Matsuura

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra