Mitől forog Puskin és Tolsztoj a sírjában?

2007. 02. 23. nincs hozzászólás

Az orosz nyelv fenyegetettsége címmel közölt cikket a HVG február 24-i száma.


Az orosz nyelvvédők is felfigyeltek arra a jelenségre, amely a globalizáció járulékos jelenségeként egyre több nyelvben jelentkezik, nevezetesen az angolból átvett idegenszavak elburjánzására. Az igazán divatos életmód nem nélkülözheti ugyanis az importszavakat, melyekért – a divatvilágban igencsak szokatlan módon – még fizetni sem kell. A média természetesen minden csatornáján keresztül lelkesen segíti az olyan jövevények zavarmenetes elvegyülését, mint a trengyi, reszepsn vagy a biznisz láncs. Az újgenerációs kommunikációs eszközök fiatalosan szabadelvű nyelvezete is méltán borzolja az orosz kedélyeket, hiszen az esemesekben orosz betűkre hasonlító latin karaktereket használnak és “újraírják” az orosz helyesírási és ragozási szabályokat is.


A tendencia ellen egyes vállalatok nyelvi feladatlaphoz kötötték alkalmazottaik további és leendő munkaviszonyát, de a Kremlben is megkongatták a vészharangot és a 2007-es esztendőt az orosz nyelv évének minősítették. A nyelvvédő program részeként előadássorozatokkal és rendezvényekkel igyekeznek javítani honfitársaik nyelvismeretét és egyben népszerűsíteni Puskin és Tolsztoj hagyatékát. Mindazonáltal Vitalij Kosztomarov, a moszkvai Puskin Nyelvi Intézet elnöke nem ennyire borúlátó, szerinte ugyanis az idegen szavak, amíg csupán a civilizáció terjesztését szolgálják, nem okoznak gondot – a kultúra uniformizálását célzó törekvésekkel szemben viszont fel kell lépni.



HVG, 2007. február 24., 41-42. oldal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra