illetve/illetőleg

A legpontosabb értelmezését kérem az „illetőleg” és „illetve” szavaknak. Szükségem van továbbá a kifejezések megfelelő használatára vonatkozó útmutatóra. Mégpedig azért, mert a jogszabályok későbbi egyértelmű értelmezése érdekében elengedhetetlen a jogszabály-szerkesztés során a pontos használat. Ráadásul most éppen jogszabály-szerkesztési útmutató készül, ahol irányt kéne ennek adni.

A Nyelvművelő kéziszótár szerint az „illetőleg” és az „illetve” kötőszó egyaránt használható helyreigazítás, pontosítás kifejezésére (‘pontosabban mondva’, ‘helyesebben’ jelentésben). Ezt erősíti, hogy az „ill.” rövidítés amúgy is egybemossa e szavakat. Néhány példa: „a munkálatok, illetve/illetőleg a vizsgálatok még nem fejeződtek be”, „a szülő, illetve/illetőleg a gondviselő aláírása” stb.

Ám mindkét kötőszó kifejezhet kapcsolatos (‘és’), valamint választó (‘vagy’) viszonyt is, és ez félreértésekhez vezethet. Ezért mind a már említett Nyelvművelő kéziszótár, mind a Magyar nyelvhelyességi lexikon azt ajánlja, hogy ilyen esetekben valamilyen más, egyértelműbb kötőszóval („és”, „vagy”) helyettesítsük. Tehát e helyett: „ügyfeleinket júliusban, illetve augusztusban nem fogadhatjuk” írjuk ezt: „ügyfeleinket júliusban és augusztusban nem fogadhatjuk”. Vagy e helyett: „vendégeinknek szállást másod- illetve harmadosztályú szállodákban foglalunk” ezt: „vendégeinknek szállást másod- vagy harmadosztályú szállodákban foglalunk” stb.

Az „illetőleg” és az „illetően” szónak a hivatali nyelvben névutószerű funkciója is kialakult: „még nem döntöttek a kinevezést illetőleg/illetően”. Helyesebb a tömörebb forma: „még nem döntöttek a kinevezésről”. Az „illetve” szó pedig az „illet” ige határozói igeneveként is használatos: „szomszédait durva sértésekkel illetve elrohant”.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.