illetve/illetőleg

A legpontosabb értelmezését kérem az “illetőleg” és “illetve” szavaknak. Szükségem van továbbá a kifejezések megfelelő használatára vonatkozó útmutatóra. Mégpedig azért, mert a jogszabályok későbbi egyértelmű értelmezése érdekében elengedhetetlen a jogszabály-szerkesztés során a pontos használat. Ráadásul most éppen jogszabály-szerkesztési útmutató készül, ahol irányt kéne ennek adni.

A Nyelvművelő kéziszótár szerint az “illetőleg” és az “illetve” kötőszó egyaránt használható helyreigazítás, pontosítás kifejezésére (‘pontosabban mondva’, ‘helyesebben’ jelentésben). Ezt erősíti, hogy az “ill.” rövidítés amúgy is egybemossa e szavakat. Néhány példa: “a munkálatok, illetve/illetőleg a vizsgálatok még nem fejeződtek be”, “a szülő, illetve/illetőleg a gondviselő aláírása” stb.

Ám mindkét kötőszó kifejezhet kapcsolatos (‘és’), valamint választó (‘vagy’) viszonyt is, és ez félreértésekhez vezethet. Ezért mind a már említett Nyelvművelő kéziszótár, mind a Magyar nyelvhelyességi lexikon azt ajánlja, hogy ilyen esetekben valamilyen más, egyértelműbb kötőszóval (“és”, “vagy”) helyettesítsük. Tehát e helyett: “ügyfeleinket júliusban, illetve augusztusban nem fogadhatjuk” írjuk ezt: “ügyfeleinket júliusban és augusztusban nem fogadhatjuk”. Vagy e helyett: “vendégeinknek szállást másod- illetve harmadosztályú szállodákban foglalunk” ezt: “vendégeinknek szállást másod- vagy harmadosztályú szállodákban foglalunk” stb.

Az “illetőleg” és az “illetően” szónak a hivatali nyelvben névutószerű funkciója is kialakult: “még nem döntöttek a kinevezést illetőleg/illetően”. Helyesebb a tömörebb forma: “még nem döntöttek a kinevezésről”. Az “illetve” szó pedig az “illet” ige határozói igeneveként is használatos: “szomszédait durva sértésekkel illetve elrohant”.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.