Mercurius Veridicus országos középiskolai retorikai verseny

II. Rákóczi Ferenc május 24-én érkezett Ónodra, megnyitotta az országgyűlést, majd június 18-án szentesítette a törvényeket. Június 13-án kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, a magyar trónt üresnek nyilvánítják. Rákóczi kiáltványban tudatja ez Európa népeivel. A legfontosabb törvények: a pénzügyi válság megoldására kétmillió forint hadiadó kivetése (ebből a nemesek, a fejedelem is részt vállal); a rézpénz értékének leszállítása; az ország igazgatását a fejedelemre és a szenátus bízzák; egységes hadiszabályzat megállapítása; gondoskodás a megrokkantakról, illetve családjukról… 1707. július 29-én Esterházy Pál nádor törvénytelennek nyilvánította az ónodi országgyűlést és érvénytelennek az ott hozott döntéseket.

Dióhéjban ennyi az ónodi országgyűlés története. Ennél azonban jóval többet kellett tudnia annak, aki a fejedelem szerepébe képzelve magát szónoklattal kívánta megnyitni az országgyűlést vagy ünnepi beszédben ismertetni kívánta a magyar néppel az országgyűlés határozatait, illetve üzenni kívánt a késő utódoknak. Ezek voltak ugyanis a 2007. június 2-án Ónodon megrendezett Mercurius Veridicus országos középiskolai retorikai verseny feladatai. A verseny ötletgazdája Ónod jegyzője, dr. Üveges István volt, s a verseny forgatókönyvét az egyházi középiskolások számára a Református Pedagógiai Intézet dolgozta ki. (Az evangélikus iskolák számára Bonyhádon rendeznek szónokversenyt, ennél nagyobb körben a középiskolásoknak eddig nem volt hasonló rendezvény.) A kezdeményezés kiváló támogatóra lelt Ónod polgármestere, Bacsó János személyében, aki a 300. évfordulóra kéthetes rendezvényt szervezett kiállításokkal, domborműavatással, történelmi versennyel, kiadvánnyal, jeles történészek, közéleti személyiségek részvételével. Néhány hétig ismét a korábbi jeles közlekedési, gazdasági központra figyelhetett az ország.

Ebből az alkalomból emlékkönyv is megjelent: az országgyűlés törvényeinek eredeti latin nyelvű szövegével és magyar fordításával, valamint Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplórészleteivel. A polgármester elmondta, hogy még nagyon sok kutatnivaló van az ónodi országgyűléssel kapcsolatban, ezért hamarosan felkéri az ország történelmi tanszékeit, hogy bízzanak meg szakdolgozókat a témával. A munkához fontos kiindulópont lehet ez a kiadvány is. (Ónodi országgyűlés 1707–2007. Emlékkönyv. Tervezte: Bacsó János.)

A versenyre 22-en jelentkeztek az ország minden tájáról, sőt még ketten Marosvásárhelyről is. A döntőre 10-en érkeztek az ónodi Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolába. Márkus Gábor üdvözlő szavai után elkezdődött a verseny. A zsűrit is meglepte, hogy a közéleti szóbeliség sok negatív mintája ellenére mennyire kiváló szónoki adottságú és felkészültségű 16–18 éves fiatalok bukkantak fel. Mindegyikről (még a lányokról is) elhihették a hallgatók, hogy valóban a fejedelmet hallgatják. A beszédeket a legapróbb részletekig kidolgozott alapos történelmi ismeret, világos logikai menet, érvrendszer, a hatáskeltő eszközök változatos használata jellemezte. Minden versenyzőnek erős, az egész termet betöltő hangja volt. Szövegüket mind fejből mondták, ritkán tévesztettek, bátran pásztázták szemükkel a hallgatóságot, gesztusaik hitelesek voltak. Alig-alig lehetett hallani egy-egy félresiklott hangsúlyt, viszonylag kevés volt a mai beszédre, különösen a fiatalok beszédére jellemző szóösszerántás. Bár a szövegeket minden bizonnyal előre alaposan kidolgozták, megírták, az előadások többségében nem lehetett érezni a „fejből mondás” iskolás jellegét. Vagyis: megélték, átélték a szövegeket, és hatásosan adták át a közönségnek. A történelmi beszédek az ónodi országgyűlés történéseit, határozatait indokolták a magyar nép, Európa számára. Az „üzenetek”, olykor „intelmek” pedig a mai magyarokhoz szóltak, hogy a háromszáz évvel ezelőtti, a fennálló struktúrákkal szemben vállalt (reménytelennek tűnő) kiállás, hit, elkötelezettség, következetesség mennyire fontos, példaszerű lehet ma is. A „fejedelem” sokszor nem titkolta, hogy egy kicsit furcsának tartja a mai magyarokat, s javasolta nekik, hogy törődjenek többet hagyományaikkal, történelmükkel…

A zsűri tagjai voltak: Balázs Géza, tanszékvezető egyetemi tanár, nyelvész, a „Mercurius Veridicus” zsűrijének elnöke. Kovácsné Balla Katalin, magyar-angol-román szakos tanár, Kazinczy-díjas szavaló, a Magyarok Világszövetsége Miskolci Szervezetének tagja. Krug Ferenc, az Evangélikus Pedagógiai Intézet gimnáziumi szakértője, nyugalmazott igazgató, valamint Hideg Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Művelődési Főosztályának főosztályvezetője. A négytagú bírálóbizottság elismerését fejezte ki a résztvevőknek és tanáraiknak. Teljesen egyértelműnek látszik a diákok teljesítménye mögött a felkészítő tanárok alapos, elmélyült munkája, hiszen egy szónoklat, egy közéleti beszéd olyan komplex ismeretet követel meg, amelyet autodidakta módon aligha lehet elsajátítani. A tanárok egyébként mind ott szorítottak tanítványaiknak a közönség soraiban…

A verseny végeredménye a következő lett:

1. 
   
   Balázsfalvi Balázs (Pápai Református Kollégium Gimnáziumának Tatai Tagintézménye, felkészítője: Bognár Istvánné)


2. 
   
   Miklós András (Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája, felk.: Sinkóné Tóth Zsuzsanna, Vinnainé Lakatos Éva)


3. 
   
   Lehoczki Adrienn (Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, felk.: Kutyejné Ablonczy Katalin)


4. 
   
   Herpai Vivien (Arany János Református Gimnázium és Diákotthon, Nagykörös, felk.: Csizi Katalin, Váradi-Kusztos György, Oszlánczi Andrea)


5. 
   
   Mészáros Annabella (Szegedi Kis István Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Mezőtúr, felk.: Soós Árpádné, Vasas István)


6. 
   
   6. Szűcs Anett (ugyanonnan)


7. 
   
   Csiszér Csilla (Marosvásárhelyi Református Kollégium, felk.: Gáll József, Moldován Judit Izabella)


8. 
   
   Székely Attila (ugyanonnan)


9. 
   
   Varga Lili (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc, felk.: Löveiné Árva Melinda, Földházi Tamás)


10. 
    
    Panka Tamás (Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája, felk.: Sinkóné Tóth Zsuzsanna, Vinnainé Lakatos Éva).

Az első három helyezett zánkai nyaralást kapott ajándékba, a bírálóbizottság vezetője pedig meghívta őket a novemberi Kossuth szónokversenyre. (A két legjobb beszédet bemutatja a Kossuth rádió Tetten ért szavak című műsora is.)

A szervezők elhatározták, hogy az országos középiskolai retorikai versenyt mostantól rendszeresen megrendezik. A Református Pedagógiai Intézet a következő tanévben ismét életre hívja a szónokversenyt, amely vándorversenyként folytatja útját új helyszínen, új témában.