-i képzős formák
2007. 08. 15.Nem tartottam valószínűnek, hogy Balzac, A 30 éves asszony című regényét megvásárolhatom könyvesboltban, nem is próbálkoztam sokat, hanem
kikölcsönöztem a könyvtárból, majd beszkenneltem és egy optikai karakterfelismerő programmal szöveggé alakítottam.
Az első gépi helyesírásellenőrzés közben figyeltem fel bizonyos földrajzi nevek és az -i képző használatában bizonyos következetlenségekre.
Például:
„Egyike azoknak a csinos kis touraine-i váraknak, melyek fehér falaikkal s finom művű bástyáikkal malines-i csipkére emlékeztetnek;”
vagy
„A Szajna és a kis Loing folyó között hatalmas síkság terül el, melyet a fontainebleau-i erdő és Morét, Nemours, meg Montereau városa tagol csak.”
vagy
„a minden lében kanál moliére-i inas a Doktor Fregoli c. kis komédiában”
De!
„hogy megtorolja azokat a törvénysértéseket, amelyeket a brit kormány az Amiens-i béke felmondása után elkövetett,”
Csak a pontosság kedvéért:
Magyar fordítás Szávai Nándor 1962, kiadó: Európa könyvkiadó 1976
Kérem igazítsanak útba, melyik írásmód a helyes. (lehet hogy mindkettő?) Az általam ismert szabályok szerint nagybetű+ kötőjel a helyes, vagy kisbetű és kötőjel nélkül.
A könyvkiadók egyébként ilyen esetekben hogyan járnak el? Ők is az aktuális helyesírási szabályzat szerint vizsgálják felül a szüvegeket?
A nagybetűt akkor tartjuk meg, ha a tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. Az -i képzőt ebben az esetben is kötőjellel kapcsoljuk: Anatole France-i, Frankfurt am Main-i stb.
A földrajzi nevekkel és -i képzős formáikkal a szabályzat 173–184., az idegen tulajdonnevekkel a 202–222. pontja foglalkozik.
Ami pedig a könyvkiadókat illeti: az igényesebbek mindenképpen az aktuális szabályzatot veszik alapul.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.