-e

Szíveskedjék válaszolni, melyik a helyes:

Eszünkbe jutott-e volna…
Eszünkbe jutott volna-e…?

Az -e kérdőszócska (újabb terminussal: kérdőpartikula) a mondatban ahhoz a részhez kapcsolódik, amely a főhangsúlyos részt és az állítmányt tartalmazza, ezen belül is többnyire az állítmányhoz, illetve az összetett állítmány segédigéjéhez járul. Nem normatív használatban a puszta főhangsúlyos elemhez kötődik. (MGr. 277.)

A példákban a a „jutott volna” a mondat állítmánya, amelyben a feltételes mód jelét egy igei segédszó (volna) veszi fel. Mivel az igei segédszó kapcsolata az igével olyan szoros, hogy szórendje az igéhez viszonyítva kötött, mindig az ige mögött áll, és más szavakat nem enged maga elé (MGr. 256.), az -e partikula az igei segédszóhoz kapcsolódik: „eszünkbe jutott volna-e”.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.