Kell-e vessző?

Problémáim merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos helyen kell-e vesszőt tenni. Nekem van egy bizonyos elképzelésem, de nem vagyok biztos abban, hogy jól gondolom. Az alábbi gondolatmenet elfogadható?
Nézzük meg a következő példát!

– „Hogy jött haza?”
– „Fáradtan, elkeseredve.”
– „Fáradran. Elkeseredve.”
– „Fáradtan és elkeseredve.” <- Ha ez egy felsorolás, nem kell vessző.
– „Fáradtan, és elkeseredve.” <- Ha ez két külön tagmondat, kell vessző.

Jól gondolom, hogy a fenti példamondatok helyesek?

A következő két mondat szerintem így helyes:

„Egy vagy két alkalommal.”
„Nem, vagy csak kivételesen.”

De miért is? Nézzünk meg pár példát!

Íme egy példamondat az Indexről, ami szerintem így okés:
„Szeretik, vagy legalább is nem kizárt, hogy szeretik őket.”

Ennek alapján:

– Meg tudod csinálni?

– Igen, vagy legalább is nem kizárt, hogy igen.
– Igen. Vagy legalább is nem kizárt, hogy igen. <- Ez nem éppen a legköltőibb, de szerintem helyes.
– Igen. Legalább is nem kizárt, hogy igen.

Nézzünk meg egy másik példát is:

– Szoktál külföldre utazni?

– Nem, vagy csak kivételesen.
– Nem. Vagy csak kivételesen. <- Ez nem éppen a legköltőibb, de szerintem helyes.
– Nem. Csak kivételesen.

– Egy vagy két alkalommal.
– Egy. Vagy két alkalommal. <- Ez nyílvánvalóan helytelen!
– Egy. Két alkalommal. <- Ez is rossz!

Ennek alapján a következő következtetéseket tudom levonni:

„Egy vagy két alkalommal.” <- Ez egy felsorolás, nem kell vessző.
„Nem, vagy csak kivételesen.” <- Ez pedig két külön tagmondat, kell vessző!

Ha a fenti gondolatmenet korrekt, akkor viszont a következő mondatból hiányzik egy vessző, nem?

A „Vannak olyan ikerszavaink is, amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal” mondat átalakítható a következőképpen: „[…] amelyek nem láthatók el toldalékokkal vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal”. Itt plasztikusan látszik, hogy a két állítmány ugyanaz, s ezeknek van közös bővítményük („toldalékokkal”), illetve a tagadószó, valamint a „kivételesen” határozószó külön bővítménynek tekinthető (bár a tagadószót nem szokás önálló mondatrészként elemezni). Ilyen esetben ingadozó annak a megítélése, hogy egyszerű vagy összetett mondatnak tartjuk az adott mondatot (l. Magyar grammatika 461–471. oldal). Például a MGr. szerint a következő mondatba is fakultatívan tehetjük ki a vesszőt: „Péter ír(,) és énekel balladákat”, a „Péter nagyon komolyan fogta fel és oldotta meg a feladatot” mondatot a MGr. inkább egyszerűnek, az „A tanár feladta, és a tanulók megírták a feladatot” mondatot pedig átmeneti típusnak tekinti.

A fentiek alapján a nyelvhasználó megítélésére bízható, hogy kiteszi-e a vesszőt, vagy sem. Internetes keresés eredményeképpen is megállapítható, hogy a „[…] nem vagy csak […]” szerkezetek mintegy felében található vessző, a másik felében nem.

Forrás:Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. (MGr.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.