felszólító, óhajtó mondatok

2007. 09. 26.

Három kérdést szeretnék feltenni.

Mely esetekben írjuk nagy-, illetve kisbetűvel a dr. titulust a nevek előtt!

Hány szótagtól kell kötőjellel írni az összetett szavakat, és mi történik azokban az esetekben, ahol a toldalék nélküli szó még nem, a toldalékolt viszont már átlépi ezt a határt!

A harmadik kérdésem, hogy felszólító, óhajtó mondatok végén minden esetben kötelező-e a felkiáltójel. Azért kérdezem, mert a hivatali levelezésben szinte senki nem használ felkiáltójelet a következő típusú mondatok után: “Kérlek, mondd meg…” vagy “Szeretném, ha segítenél…”. Ezeknél a mondatoknál sokszor úgy érzi az ember, hogy ha felkiáltójelet tesz a mondat végére, azzal már-már tolakodóan nyomatékosítja mondandóját.

“A magyar helyesírás szabályai” 153. pontja szerint a “családnevek előtti doktor, idősb, ifjabb szót, illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban) és mondat elején kezdjük nagybetűvel. Mondat belsejében kisbetűvel írandók.” Pl.: Köszöntjük vendégünket, dr. Tóth Imrét.

A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb.
A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat — hat szótagig. Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: pl. kerékpárjavítás, terepjárógyártás. A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpár-javítási, illetve terepjáró-gyártási. (A magyar helyesírás szabályai, 138. pont)

Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a főmondat kíván: a “Kérlek, mondd meg…” példamondatban a kérlek kijelentő, a mellékmondat felszólító, ezért ponttal zárul. Ezt a fő szabályt azonban figyelmen kívül hagyhatjuk azokban az esetekben, amikor a főmondat csupán módosító értékű: “A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet, amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz, vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem, olyan nagy hibát követtem el? Javasolom, ne üsse bele az orrát! Stb.” (A magyar helyesírás szabályai, 242. pont, Laczkó Krisztina — Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest: Osiris Kiadó, 2004, 321. o.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra