a „legfeljebb” használata

Idézek az ÁFA törvényből (66.par.,7.bek.):
Az árrés az utazási iroda választásától függően adómegállapítási időszakra is számítható. Az adó-megállapítási időszak árrése az utas felé kiszámlázott összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint az utazási iroda által saját nevében az utas javára beszerzett – és a bevallás benyújtásáig beérkezett számlákban szereplő – termékek és szolgáltatások adóval növelt ellenértékének különbözete, de legfeljebb nulla.

Ez azt jelenti, hogy az utas által fizetett pénzből kivonom a költségeimet (ez az árrés) és az után kell 20% ÁFÁ-t fizetnem.
De ha szó szerint nézem, a „legfeljebb” szó nem azt jelenti, hogy maximum? Azaz: „legfeljebb nulla”, tehát csak nulla vagy mínusz értékű számról beszélhetünk?

Ez azért érdekes kérdés, mert ez – ha így van – megtiltja az ÁFA befizetést, azaz csak visszaigényelni lehet.

A kérdésem tehát nem az ÁFA törvény értelmezésére irányul, hanem arra, hogy nincs-e a „legfeljebb” szónak egy olyan értelmű jelentése, amely a jogalkotó szándékát megmagyarázhatja, azaz az
„az adóalap legfeljebb nulla” kitétel jelentése „nulla vagy annál magasabb (pozitív) értékű” lehet.

Kérdés persze, hogy a jogalkotó miért nem a legalább szót használta, vagy írta így le: „…negatív nem lehet.”