Hamarosan elkészül a magyar nyelv múzeuma

Álomból valóság

Öröm, ha egy álomból valóság lesz. Pásztor Emil nyelvész 1994-ben álmodta meg a magyar nyelv múzeumát, amelyről lapunk is beszámolt (Javaslat egy széphalmi magyar nyelvtörténeti múzeum létesítéséről. Széphalom, A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 1994. 367–369., illetve: A magyar nyelv múzeuma, Édes Anyanyelvünk, 1999/4. 7.). És az álomból valóság lett.

Az ország legnagyobb kulturális beruházása

Jelen pillanatban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyik jelen az ország legnagyobb kulturális beruházása. Mintegy 700 millió forintból épül fel Széphalmon, a Kazinczy-mauzóleum tőszomszédságában, az egykori gyümölcsöskert helyén A magyar nyelv múzeuma (a végleges neve még nincs eldöntve). A tervezés 2005-ben, az építkezés 2007-ben kezdődött el. A tervező Radványi György, akinek a munkáját Koncz Zsuzsa és Majoros Ádám segítette. A múzeum „tématervét” Fehér József, Kováts Dániel, Pásztor Emil és Radványi György készítette (A széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma tématerve. Széphalom 12. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2002. 61–68).

A 2007. szeptember 6-án tartott bokrétaünnepségre számos vendéget hívtak meg. Az Anyanyelvápolók Szövetségét Maróti István, Wacha Imre és Balázs Géza személyesen képviselte. Itt volt alkalmunk az építésszel együtt bejárni a szerkezetkész épületet.

A háromszintes létesítmény mintegy 900 négyzetméter. A múzeum épülete több feladat ellátásra alkalmas. A programadók az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások és rendezvények szervezését is tervezik.

Az ország jelenleg folyó legnagyobb kulturális beruházásának értékét persze annak a fényében kell megítélni, hogy a 700 millió forint mindössze fél kilométer autópályának felel meg…

A kulturális terek

Az előcsarnok és a nagy rendezvényi tér egybeolvad, fórumként működik. Alkalmas tér konferenciák, koncertek, nyelvi versenyek lebonyolítására. Az előcsarnokból nyílik az akadémiai „ovális” kiselőadó. A terem emléket állít Kazinczy eredeti rajzos ülésrendje nyomán a Magyar Tudós Társaságnak. Ugyancsak a földszinten található az egyik nagy, 134 négyzetméteres kiállító terem. Az emeleten van egy másik, 136 négyzetméteres újabb kiállító terem, valamint szemináriumi terem, nyitott könyvesház galéria, valamint az igazgatósági termek. (A harmadik szinten két vendégszobát találunk. Az alagsorban raktárak, technikai terek foglalnak helyet.)

A létesítmény a Kazinczy-emlékparkban kap helyet. Itt a továbbiakban újabb fejlesztésekre kerülhet sor: a Halhatatlanok csarnoka, a Nyelvcsaládfa-liget, de szó van az egykori kertészház és istálló felújításáról is.

Az állandó kiállítás terve

Bár az épület 2008 januárjától már a nagyközönség rendelkezésére áll, a múzeum, pontosabban az alkalmi és állandó kiállítások és rendezvények kidolgozása most kezdődik. Ehhez kérték egy társadalmi munkabizottság segítségét. A bizottságba felkérést kapott Balázs Géza, Fehér József, Kárpáti László, Kováts Dániel, Maróti István, Monok István, Nyirkos István, Radványi György, Sándor Edina, Szathmári István, Veres László és Wacha Imre.

2007. szeptember 7-én Sátoraljaújhelyen a Zemplén Múzeumban a meghívott vendégek kifejthették gondolatait a múzeumról. Voltaképpen még a név is kérdéses: a jelenlévők jobbnak tartanák, ha a neve A magyar nyelv háza vagy otthona lenne, hiszen jobban tükrözné a nyelv jelenvalóságát. A találkozón felkérték Balázs Gézát, hogy az ötletadó Pásztor Emil gondolataiból kiindulva a jelenlévők ötleteit felhasználva készítsen egy összefoglalót, amely a leendő kiállítás egyik tematikai kiindulója lehet. 2007. október 18-án ismét találkozott Sátoraljaújhelyen a munkabizottság, és második fordulóban is megtárgyalta a készülő tématervet. Mivel a terv még nem végleges, itt csak körvonalazhatjuk az elképzeléseket. Az állandó kiállítás üzenete: A magyar nyelv és nyelvi kultúra értékeinek megismertetése, tudatosítása, az önreflexív nyelvhasználatra való nevelés. Az állandó kiállítás A magyar nyelv múltja, jelene és jövője címmel 8 nagy témacsoportba rendezve tárgyalja a magyar nyelv történetét, életét, különös tekintettel az interetnikus kapcsolatokra. A nagy témacsoportok a következők: nyelvtörténet, nyelvi rétegződés (nyelvjárások és egyéb nyelvváltozatok), szókincs, nyelvújítás, szleng, nyelvészek stb. A kiállítás különös figyelmet szentel a nyelvi átadás-átvétel jelenségének, a szomszédos nyelvekkel való kapcsolatnak. Ezzel a kiállítás nem csak a magyar, hanem a külföldi látogatók számára is vonzó kíván lenni. A kiállítás tartalmi részének koncepcióját elküldik az akadémiai szerveknek, intézményeknek, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek, az egyetemek-főiskolák magyar nyelvészeti tanszékeinek, és a kidolgozók várják a véleményeket, javaslatokat, amelyekkel pontosítják és gazdagítják az anyagot. A végső koncepció ezek után kerül a formatervezők kezébe, akik a legmodernebb múzeumi technikákkal igyekeznek látványossá, vonzóvá, interaktívvá tenni a kiállítást. A kiállításhoz számos múzeumi elképzelés kapcsolódik: rendezvények, kiadványok, ajándéktárgyak – amelyek kitalálása és kidolgozása folyamatban van.

A birtokbavétel

A kiállítás tervezett megnyitója: 2008 októbere, a Kazinczy-év kezdete. Szóba került az is, hogy a 2008. évi magyar nyelv hetét már a kész épületben lehetne megnyitni. 2008 februárjától pedig már alkalmi kiállítások is fogadhatják az érdeklődőket. Az állandó kiállítás „csúsztatásának” az is oka, hogy az első látogatók ötleteit, elképzeléseit, igényeit is be lehessen építeni a koncepcióba.

Mindenképpen nagy öröm számunkra, hogy ismereteink szerint az ötvenes évek óta ez az első kimondottan múzeumnak tervezett épület Magyarországon, s ez éppen a magyar nyelv ápolására, népszerűsítésére született! A Kazinczy-mauzóleum eddig is az ország leglátogatottabb irodalmi emlékhelye volt. A múzeum és a kapcsolódó létesítmények valóban sok vendéget, csoportot vonzó, életre szóló élményt jelentő zarándokhellyé emelhetik a legendás Széphalmot!

Balázs Géza és Maróti István írása