abszolvál/címek

2007. 11. 30.

Arra vagyok kíváncsi, hogy az „abszolvált” szót írhatjuk-e mondatkörnyezetben tárgy nélkül? Abban az értelemben, hogy valaki mögött már van eredmény, teljesítmény, de nem iskolai értelemben vett, hanem amúgy az életben.

A másik kérdésem: hiba-e, ha előadások, könyvek címét mondaton belül idézőjelbe tesszük? Illetve hibás-e, ha a címekhez a ragot kötőjellel kapcsoljuk?

Az abszolvál, abszolvált szavak használhatók tárgy nélkül is.

A címek helyesírásával kapcsolatban A magyar helyesírás szabályai 199. és 200. pontja ad útmutatást: Ha a címeket szövegbe illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. — Munkácsy képének, a Siralomháznak a betyár a főalakja. — Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. — Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. — Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. — stb. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is, pl. József Attila utolsó évének versei között van az „Íme, hát megleltem hazámat” is. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában, a Népszabadságé; a Nemzeti dalt, Arany Toldijában; stb. — A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének, a Szerelem-nek; Jókainak Az arany ember-e; Petőfi a Szülőföldemen-ben; stb. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével; pl. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében; stb.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra