kiadás helyének jelölése
2008. 05. 22.Az lenne a kérdésem, hogy az irodalomjegyzékben megmagyaríthatjuk-e az idegen nyelvű könyvek kiadási helyéül szolgáló város vagy helység nevét?
Korábban ugyanis kaptam egy ilyen irányú bírálatot: eszerint a könyvkiadás helyét úgy kell kiírni, ahogyan az az adott könyv címlapján illetve az impresszumban található. Ha ez Novi Sad, akkor nem írunk Újvidéket – és fordítva. Most viszont egy amerikai történész ismerősöm bírált meg ennek pontosan az ellenkezőjével:
„Szerintem simán és minden sérelem nélkül lehet használni Belgrádot, Újvidéket stb., ahogyan angol nyelven a bibliográfiában ill. lábjegyzetekben Munich-nek írjuk Münchent, annak ellenére, hogy német nyelvű a forrás – így: Rudolf Stoiber and Boris Celovszky, Sie liebten die Machtigen der Welt (Munich, 1988)
Vagy igy: Zenobius Paclisanu, Was Heisst Ungarische Nationalitat? (Bucharest, 1941) Azaz semmiképp nem Bucuresti! Hasonlóképp – angol nyelven Belgrade, Vienna, Rome stb., ahogyan magyar nyelven Belgrád, Bécs, Lipcse, stb. Vagy, míg témánál vagyunk (hangsúlyozom – angol nyelvu bibliografiában): Gyorgy Bozodi, Szekely banja (Cluj, 1938).”
Azóta utánanéztem a szerb szakirodalomban. Bizony, ott is gyakran előfordul a magyar könyvcímek kiadási helyének szerb névváltozata: Pesta Pest helyett, Segedin Szeged helyett, stb. Kivéve természetesen, ha az adott városnak egyszerűen nincs is szerb neve: Hódmezővásárhely, Békéscsaba stb.
Amint föntebb Kolozsvárnak sincs külön angol neve (ezért „Kluj”).
Önök mit gondolnak erről?
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.