barlangnevek

Barlangászati szakirodalomból tudom, hogy a barlang szó több hasonértelmű szóval bír nyelvünkben, pl. lyuk, pest, eresz, kőfülke, szirtüreg, lik, stb.

Ezen- szakértők tollából származó- könyvek kifejezetten ellenzik, hogy fenti — hivatalos, a térképeken is használt — megnevezések mellé odategyük a barlang szót, mert ez túlmagyarázásnak, feleslegesnek minősül. Pl.: Büdös-pest, Kecske-lyuk, Vadlány-lik, Gulicska szirtüreg stb. Még leírni is borzasztó, hogy pl. Suba-lyuk barlang, és így tovább.
Természetjáróként, túravezetőként itt-ott vitába keveredem egyesekkel, de én a fent vázolt álláspontot képviselem.

A barlang szónak valóban sok szinonimája él a magyar nyelvben (lyuk, pest, lik stb.) Ezek rendszerint önállóan is képeznek helynevek: Kő-lyuk. A kérdés arra vonatkozik, hogy az ilyen nevek mellé magyarázatként kitehető-e még a -barlang utótag (tehát Suba-lyuk-barlang).
Szigorúan névtani szempontból az eredeti helynevet nem változtathatjuk meg. Oktatási célból azonban elképzelhető magyarázó utótag kitétele. Pl. Budapest város, Tisza folyó. Ennek mintájára elképzelhető a Suba-lyuk (barlang) megnevezés (térképkiírás), de helyesírási szempontból ilyenkor javasoljuk, hogy írásmódjában jól különüljön el az eredeti földrajzi név helyesírásától. Ezért leginkább a zárójeles formát javasoljuk. A -barlang szó – szervetlenül – kötőjellel kapcsolva azt a tévhitet keltheti, hogy az a név része. Kötőjel nélkül kapcsolva (Kő-lyuk barlnag) szabályos ugyan, de még ilyenkor is megzavarhatja az eredeti névforma felől az olvasóját. A barlangnevek szakirodalma szerencsére igen gazdag, ott további példákat lehet találni.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.