Cégünk egyik üzeme Gellénházán van, így az üzem nevében szerepel, hogy „….Zrt. Gellénházai Üzem”
Az üzemiek vitatkoznak velem, hogy ők „Gellénházi Üzem” és a cégtáblán is szeretnék kicseréltetni.
Melyik a helyes, ha a helységnév „Gellénháza”?
A hagyományos nyelvszokás szerint: ha az -a, -e, -ja, -je birtokos személyjeles földrajzi nevekhez -i melléknévképző járul, akkor a birtokos személyjel kiesik, illetve megrövidül: Pálfalva — pálfalvi; Gutorfölde — gutorföldi; Nyíregyháza — nyíregyházi; Jánostelke — jánostelki. Újabban azonban terjedőben vannak a -falvai, -földei, -házai, -telkei alakok is. A személyjel feltüntetését követő írásmódnak az előnye az, hogy a melléknévi alakból egyértelműen vissza lehet következtetni az alapalakra. Mindezekből tehát az következik, hogy a gellénházi a hagyományos, választékos alak, de a gellénházai sem hibás. Az 1999-es Magyar helyesírási szótár figyelembe is veszi ezt a kettősséget, és ennek megfelelően adja meg a vitatott alakú melléknévi származékokat: mátraházi v. mátraházai; nyíregyházi v. nyíregyházai. Végül érdemes megemlíteni, hogy a Nyelvművelő kézikönyv I. kötetének erre vonatkozó szócikke a következőket ajánlja: „a közismert földrajzi nevekből választékos stílusú közlésben a hagyományos módon képezzük a melléknevet (pl. nyíregyházi), a kevésbé ismert nevek esetében azonban tartsuk meg az -i képző előtt a birtokos személyragot (baktalórántházai), mert csak így biztosítható az alapalak egyértelmű visszaállíthatósága.” Annak eldöntése, hogy mi számít ismert és kevésbé ismert településnévnek, az szubjektív döntés eredménye; az előzőekből én mégis a gellénházi alakot javaslom.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.