Személy szerint nagyon bántja a fülemet, hogy a televízióban és a rádióban szinte állandóan határozott névelőt használnak a személynevek előtt. „a Jutka, a Béla, stb.” A kérdésem az lenne, hogy valóban így van-e, tényleg helytelen-e ez a használat?
Ha igen, akkor tovább mennék. Ma a Népszabadság online egyik cikkének a címe a következő volt: Perdöntő bizonyíték a Phelps győzelme mellett
Kirázott a hideg, amikor már írásban is „a-betűzést” láttam, ráadásul egy elég nagy példányszámú országos napilapban.
A cikk elérési útvonala:
http://nol.hu/cikk/504431/
A nyelvművelés már régóta kifogásolja a határozott névelőnek személynevek előtti fölösleges használatát. A személynevek már eleve határozottak, így szükségtelen hozzájuk kapcsolni a névelőt. Ennek ellenére sokan úgy érzik, más stílusértékű a névelős személynév. A Nyelvművelő kéziszótár mindezt a következőképpen taglalja: „A bizalmas köznyelvben — s ennek hatására s a sajtónyelvben is — elterjedt néhány igen népszerű művésznek ilyen említése: a Kondor (Béla); a Bilicsi (Tivadar); a Psota (Irén); a Garas (Dezső). Ezt a szabálytalan, egyúttal idegenszerű (németes) formát azzal védték meg, hogy az illetők mintegy fogalommá váltak, ezért »jár nekik« a határozott névelő. A beszélt, tréfás beszélt nyelvben nem kifogásolható a nevek előtti névelő, a művelt köznyelvben azonban kerülendő modorosság.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.