helynevek toldalékolása

2008. 08. 27.

A magyar helyesírási szótárban azt találom, hogy Csíkszeredán, ugyanakkor Győrben. Mikor használjuk a -ban, -ben toldalékot, és mikor a -n helyhatározót? Bár a -n gyakrabban fordul elő, sok példát találok -ban, -ben-re is (Brassó, Hernádnémeti, Tokaj, Bátaapáti, Kesznyéten, Zágon, stb.)

A településekhez járuló ún. külső és belső helyhatározóragokat leginkább a helyi nyelvszokás szabályozza, de néhány esetben kimutatható kapcsolat a név végződése és a rag között, egyértelmű, minden nyelvi példára kiterjedő szabály azonban nem adható. A szabályszerűségekről (és főbb kivételekről) tájékoztat a Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László — Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.), illetve a Nyelvhasználati szótár (Balázs Géza — Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 2007).
Egy részlet az utóbbi kötet 225. oldaláról:
“2. A magyar — de nem csupán a magyarországi — helynevek nagyobbik részéhez külviszonyragot fűzünk. Az idetartozó típusok:
(a) magánhangzóra végződő nevek (az i kivételével): Ajkán, Cecén, Gyulán, Komlón, Szikszón;
(b) a -bánya, -halom, -háza, -hely, -patak, -sziget, -telek, -vár, -várad utótagú nevek: Tatabányán, Hegyeshalmon, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Máramarosszigeten, Aggteleken, Temesváron, Nagyváradon;
(c) a mássalhangzóra végződő nevek többsége: Balassagyarmaton, Budapesten, Kecskeméten, Munkácson, Szegeden, Vámosgyörkön.
3. A magyar településnevek kisebbik része belviszonyragot kap. Az idetartozó típusok:
(a) a -falu és a -szombat utótagúak: Leányfaluban, Nagyfaluban, Nagyszombatban;
(b) az i, j, ly, m, n, ny, r végűek egy része: Zamárdiban, Tokajban, Kálban, Vizsolyban, Komáromban, Debrecenben, Tihanyban, Egerben.
A Csíkszereda ragozott alakja a helyiek szóhasználatában a belső helyhatározórag (tehát Csíkszeredában).”

Megjegyezhetjük még, hogy a kétféle toldalékolásnak nemegyszer értelemmegkülönböztető szerepe van: Tolnán (város), Tolnában (megye); Békésen (város), Békésben (megye) stb.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra