nemcsak, nem csak még egyszer

A „Nemcsak virágot, hanem ajándékot is hozott” és a „Nemcsak �? sírt, de az anyukája is” példákat érdemes lenne kiegészíteni olyanokkal, amelyekből kimarad a kötőszó: „Nemcsak virágot, ajándékot is hozott”, „Nemcsak ő sírt, az anyukája is”. Különben azt fogják hinni, ezek is a „hiányos mondatok” kategóriájába tartoznak, különírt „nem csak”-kal.

Felvetésére a következőket tudom mondani:
(1) Nemcsak virágot, hanem ajándékot is hozott. (teljes kötőszói alak)
(2) Angolnyelv-tanfolyam nem csak haladóknak. (egyéb eset, hiányzik a folytatás)
(3) Nemcsak/Nem csak virágot, ajándékot is hozott.
A (2) és a (3) mondat hasonlít egymáshoz, mert mind a kettőben hiányzik a „hanem” kötőszó. Abban viszont más a (3), hogy a mondat folytatódik.
A nemcsak egy tagadószó és egy partikula összetételéből jött létre, nem vált még teljesen hangsúlytalanná (Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000.). Az utóbbi két példamondat megszólaltatásakor a beszélő éreztetheti is a hangsúlyozással, vagyis nyomatékkal a „csak” partikulát. A Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László–Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.) szerint nem helyesírási hiba a különírás, mert némileg más hangsúlyozással jár együtt. Az ő példájukat idézve: Nem csak ígérte, (hanem) meg is tette.
Ebben a bizonytalanságban ad nagyon egyértelmű tanácsot Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila Helyesírás (Osiris Kiadó, Bp., 2004.) c. kötete: teljes köt�?szói alakjában (nemcsak…, hanem/de) használva egybeírjuk, egyéb esetekben — hiányos mondatokban is — külön.
Ha következetesek akarunk maradni a nagyon egyszerű szabályhoz, akkor a (3)-ban is a különírt formát kell választanunk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.