robotzsaru, robot zsaru
2008. 10. 04.A kutya zsenis kérdésemhez kapcsolódik az az észrevétel, miszerint a „többnyire fajtajelölő” összetételek (valahogy így fogalmaz a szabályzat) kategóriája a nyelvészeknek is fejtörést okoz.
Lásd orvos szakértő (Magyar helyesírási szótár) — orvosszakértő (Osiris).
Nincs valami módszer, valami teszt, amivel viszonylag könnyen elkülöníthetők lennének az effajta összetételek a főnévi jelzős kapcsolatoktól?
Ha pl. a robotzsaru (zsaru, aki robot) egyben van (?), akkor az ajándék könyv és a játék mackó miért nem?
orvos szakértő/orvosszakértő
A két írásmód között némi különbség van. A Magyar helyesírási szótár csak a különírt, a Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila Helyesírás c. kötete (Osiris Kiadó, Bp.2004. 1146. o.) mindkét változatot közli — igaz, magyarázat nélkül.
Az „orvos szakértő” olyan szakértő (bármely területen), aki egyszersmind történetesen orvos, az „orvosszakértő” pedig az orvosi szakmán belül szakértő (az orvoskolléga/orvos kolléga, orvosfeleség/orvos feleség) mintájára.
A robotzsaru is kétféleképpen írható. Az egybeírt változat — amely így birtokos összetétel, a „robotok zsaruja”, míg különírva az előzőek mintájára „zsaru, aki robot”. (Más kérdés, hogy a film címe az egybeírt változatot alkalmazza, miközben a másik jelentésre gondol.)
Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat, hanem főnév is.
Ezeknek a jelzős szerkezeteknek az írása azért bonyolult, mert az alapeseteken kívül a hagyomány kivételeket teremtett.
Az alapesetek közé tartozik az
a) a foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelző, melyeket különírunk a jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, ajándék könyv, játék mackó,
b) a szakpárokat kifejező szókapcsolatok: matematika szak.
Bizonytalanság esetén célszerű a szótárból ellenőrizni a kérdéses szót.
Egy kis segítség az elkülönítéshez:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3%C3%B6sszet%C3%A9tel.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
A két írásmód között némi különbség van. A Magyar helyesírási szótár csak a különírt, a Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila Helyesírás c. kötete (Osiris Kiadó, Bp.2004. 1146. o.) mindkét változatot közli — igaz, magyarázat nélkül.
Az „orvos szakértő” olyan szakértő (bármely területen), aki egyszersmind történetesen orvos, az „orvosszakértő” pedig az orvosi szakmán belül szakértő (az orvoskolléga/orvos kolléga, orvosfeleség/orvos feleség) mintájára.
A robotzsaru is kétféleképpen írható. Az egybeírt változat — amely így birtokos összetétel, a „robotok zsaruja”, míg különírva az előzőek mintájára „zsaru, aki robot”. (Más kérdés, hogy a film címe az egybeírt változatot alkalmazza, miközben a másik jelentésre gondol.)
Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat, hanem főnév is.
Ezeknek a jelzős szerkezeteknek az írása azért bonyolult, mert az alapeseteken kívül a hagyomány kivételeket teremtett.
Az alapesetek közé tartozik az
a) a foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelző, melyeket különírunk a jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk, ajándék könyv, játék mackó,
b) a szakpárokat kifejező szókapcsolatok: matematika szak.
Bizonytalanság esetén célszerű a szótárból ellenőrizni a kérdéses szót.
Egy kis segítség az elkülönítéshez:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3%C3%B6sszet%C3%A9tel.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.