A Magyar Nyelv Múzeuma – mint a világörökség része

A világörökség részét képező tokaji kultúrtájon, a magyar nyelvújítás központjában, nem messze Kazinczy Ferenc sírjától és emlékhelyétől 2008-ban megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma.

A világörökség részét képező tokaji kultúrtájon, Sátoraljaújhely tőszomszédságában, a magyar nyelvújítás központjában, nem messze Kazinczy Ferenc sírjától és emlékhelyétől 2008-ban megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma.

Ez a múzeum valójában az eredeti latin „muszeion”, azaz a múzsák ligete, a magyar nyelv barátainak szellemi otthona kíván lenni, ahová minden magyarul beszélőt, illetve a magyar nyelv iránt érdeklődőt szeretettel várnak. A múzeum állandó kiállítása 2009-től látható, 2008. október 18-án azonban megnyílt A magyar szó világa című az állandó kiállítás részét képező kiállítás.

A kiállítás tartalmi egységei:
A magyar nyelv jellemzői, A magyar szavak eredete, Szókincs, Korfestő szavak, Határon túli szavak, Rokon értelmű szavak, A legszebb szavak, Írói, költői szótárak, Szólások, közmondások, Magyar káromkodások, Szleng, diákszavak, A nyelvújítás szavai, Napjaink nyelvújítása. A múzeum ötletadója: Pásztor Emil.

A kiállítási elképzelés előkészítésében részt vett:
Balázs Géza, Csete Ildikó, Eleőd Ákos, Fehér József, Ignácz Erzsébet, Kárpáti László, Kiss Zoltán, Kováts Dániel, Maróti István, Monok István, Nyirkos István, Pomozi Péter, Radványi György, Sándor Edina, Szathmári István, Veres László, Wacha Imre.

Tartalmi és térkoncepció, rendezés:
Eleőd Ákos építész, a kiállítás kurátora.

A kiállítást dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, Balázs Géza nyelvész és Eleőd Ákos építész nyitotta meg.