desztinációmenedzsment
2008. 11. 19.Levélírás előtt megnéztem ugyan, hogy a desztinációmenedzsment szó helyesírásával már foglalkoztak, mégis felteszem a kérdésemet. Nem olyan régen egy nyelvész előadásából megragadt bennem az a sóhaj, hogy milyen jó lenne, ha egy-egy szakma a nyelvészekkel is konzultálna, amikor például új fogalmak bevezetésére készül.
Nos, ma Magyarországon a turizmus rendszerének átalakításával bekerült a köztudatba a „desztinációmenedzsment” szó, ami persze sokakban riadalmat keltett. Ezt felismervén már lehetett olyan tájékozatót hallani, illetve olvasni, amiben utaltak rá, hogy mit is jelent magyarul a desztináció. Amióta ebben a témakörben kiírták a regisztrációs pályázatokat, elfogadta a szakma ezeket a kifejezéseket. Viszont sokféle módon írjuk, mondjuk.
Jómagam (de másoknál is tapasztalom) sokszor „desztinációs menedzsmentként” használom, jelzős szerkezetként.
Az Önök honlapján 2008.10.28-i bejegyzés alapján a helyesírási szabályzat 138. pontjára hivatkozva az egybeírást javasolják: desztinációmenedzsment. Szó összetételeknél pedig pl.: desztinációmenedzsment-szervezet, illetve feloldásként szerkezetes megoldást javasolnak pl.: helyi desztinációmenedzsment szervezete.
Úgy tűnik azonban, hogy a turisztikai szakma és a pályázatot kiírók nem igazán foglalkoznak a helyesírási szabályzattal. Megjelent ugyanis a „TDMSz” vagy „TDM szervezet” rövidítés, ami így hangzik: „Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet”. Ez pedig messze áll a szabályzatban leírtakról.
Tehát a kérdésem az, hogy ez utóbbi esetben érdemes-e, lehet-e a jelzős szerkezetet alkalmazni: Turisztikai Desztinációs Menedzsment.
Igazából az az érdekes, hogy az angolból átvett fogalmat (destination management) is két szóban kell helyesen leírni.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.