nemzeti/országos

Mi a jelentésbeli különbség, ha azt írom, Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, vagy ha azt, Országos Fejlesztési és Reformbizottság? Ha az angol eredetit veszem alapul (National Development and Reform Commission), akkor ez lehet nemzeti és országos is az angol-magyar szótár és a fordítói gyakorlat szerint. Az Országos Népi Gyűlést (National People’s Congress) példaként véve – ami hivatalos fordításnak tekinthető – ez is országos és nem nemzeti. Azért említem ezt a példát, mert ez és a bizottság is kínai intézmény. Kérdésem részben fordítói probléma, ám a megoldás kulcsa érzésem szerint az országos és a nemzeti szó értelmezésben rejlik az intézménynevekre vonatkozóan. Megnéztem az MTA SZTAKI szótárát, ahol az intézménynevek esetében mindkét fordítás megtalálható, de talán többségben az országos szó van. (Ha már itt tartunk: „az országos és a nemzeti szó” vagy „az országos és a nemzeti szavak” a helyes? Másképp: Szeged, Vác, Budapest és Debrecen város vagy városok?

A „nemzeti” és az „országos” szó egymás szinonimái: a Magyar értelmező kéziszótár úgy adja meg a „nemzeti” egyik (gyakran intézménynevekben használt) jelentését, hogy „országos, állami”. A kettő közt csak konnotációban van különbség: a „nemzeti” a nemzethez tartozást implikálja, míg az „országos” semlegesebb hangzású. Intézménynevek fordításában, új intézmények névadásakor tehát elvileg bármelyik használható, de ha egy adott idegen név magyar fordításában valamelyik alak már elterjedt, akkor a továbbiakban érdemes ahhoz folyamodni. A Kínában működő Nemzeti, avagy Országos Fejlesztési és Reformbizottság elterjedtebb formájának megállapításához ajánlom a Külügyminisztériumot, a Kínai Népköztársaság Nagykövetségét, valamint az MTI-t (a Google-ből nem tűnik ki nagyságrendi különbség).

„Az országos és a nemzeti szó” és „az országos és a nemzeti szavak” közül én az egyes számú alakot ajánlom. A többes szám ilyen használata azt sugallhatja, hogy az egyes tagokból több is van (pl. a szöveg különböző pontjain előforduló „nemzeti” szavak), amellett idegen hatásnak tűnik. A magyar ugyanis jellemzően az egyes számot preferálja ott, ahol indoeurópai nyelvekben a többes szám gyakoribb: pl. a miniszterek feleségükkel, nem pedig *feleségeikkel vettek részt a vacsorán (a poligám társadalmat leszámítva); az embereknek szemük és fülük, nem pedig *szemeik, *füleik vannak; a bolt felirata Zöldség-gyümölcs, nem *Zöldségek-gyümölcsök; stb.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.