olvasókör, önképzőkör, Kék Duna-keringő Duna-kavics
2008. 12. 08.1.Helyes-e a következő szavak írásmódja: olvasókör, gondolkodókör, önképző kör (2+1)? Továbbá: ha igen, elég-e ezeket kis kezdőbetűvel írni, amennyiben olyan szószerkezet részei, amelyben gyűjtőnévi közszóként szerepelnek? Pl. Petőfi Sándor önképző kör, Gyurátz Ferenc gondolkodókör, Petőfi Sándor olvasókör, Jókai-kör. Ezek a példák egy kisváros kisközösségei. Tudom, persze, hogy van Duna Kör, Petőfi Kör, József Attila Kör…
2. Hogyan is írjuk a valamilyen ház-alakulatokat? Corvin-ház, Zichy-ház – ha azé a valakié volt, vagy lakott benne: Krisztina ház, Napsugár ház – divatos manapság különlegesebb társasházakat is elnevezni. Mi a helyzet a következőkkel: Lábas ház (az építmény formája alapján), Bábsütő ház (Bábsütők háza helyett), Török ház (a török adószedők háza), Rodostó turistaház (Rákóczi fejedelem halálának 200. évfordulójának tiszteletére). Ezekben a kifejezésekben nem érvényesül a szoros nyelvtani viszony? És úgy kezeljük őket, mintha lakott terület nevei lennének? (OH. 179.)
3. A Duna folyóval kapcsolatos egyszerűbb szerkezetek: Al-Duna, Felső Duna sor, Kék Duna. De: Duna-korzó (OH.): akkor a korzó nem olyan, mint a tér, utca…? Kék Duna keringő? Duna Kavics v. Duna-kavics: ha az édesség márkaneve?
2. A házak mint idegenforgalmi nevezetességek írásmódja szabályai: AkH. 190; OH. 220. Amennyiben az egybe- és különírás egyaránt fölmerülhet, olyankor a különírást szokták javasolni: Lábas (hiszen a Lábasház már lábas alakú épület, a Lábas ház viszont láb alakút, kötőjelesen egy Lábas nevű ember tulajdonát). Különírható a Török ház, ha az épület valóban török (ha Török nevű ember birtoka, akkor Török-ház). A Rodostó turistaház írásmódjára lásd: Pegazus turistaház, Bondorói kulcsosház (AkH. 190). A Bábsütő ház alak akkor helyes, ha benne bábokat sütnek. Ha viszont a bábsütőknek mint személyeknek a házáról beszélünk, tehát ha az első tag már nem melléknévi igenév, hanem teljes értékű főnév, olyankor az egybeírás merülhet fel: Bábsütőház. Ha pedig a Bábsütő nevű család vagy személy tulajdonára utalunk, akkor kötőjeles: Bábsütő-ház.
3. Kék Duna falatozó (AkH. 190). A Duna-korzó azért kötőjeles, mert a korzó nem tartozik a közterületnevek közé (AkH. 182). A Duna-korzó egyszerűen a Dunánál lévő korzó, így az általánosabb 140. b) pont indokolja a kötőjelet. A keringők nevében a keringő fantázianeve és a keringő szó jelentéstömörítő összetételt alkot (AkH. 129), lásd: Mefisztó-keringő, Perckeringő” (OH. 909). Ebből következik: Kék Duna-keringő. A Duna-kavics a Dunából származó konkrét kavicsra utalva kötőjeles. Az édesség márkaneveként elvileg szintén a kötőjeles írás maradna, hiszen a névadók sem Duna nevezetű kavicsdarabokra kívántak utalni (Duna kavics), nem is a nem létező Duna Kavics személyre, nem is valamely fiktív Dunakavics községre, hanem minden valószínűség szerint a Dunából származó kavicsok ihlették a metaforikus névadást. Márkanévként viszont gyakorlatilag mégis a névadó eredeti írásmódját szokás követni: Dunakavics, amint a Plusssz tabletta nevében is három sz-et írunk, dacára minden helyesírási szabálynak és konvenciónak).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.