termék, akció

Hallgatván a rádiót ma legalább ötször hallottam bankkal, biztosítóval kapcsolatban, hogy „termékünk”.
Én még úgy tanultam, hogy léteznek termékek és szolgáltatások; előbbieket gyárban, üzemben, termelőszövetkezetben állítják elő, míg az utóbbiakat szolgáltatók hozzák létre.
Ilyen szempontból mindegy, hogy mosoda vagy biztosító, terméke egyiknek sem lehet, van viszont kitűnő szolgáltatásuk ropogós tiszta ruha, illetve előnyös biztosítási konstrukció képében.
Ha én vizsgán összekevertem volna e két fogalmat, bizonyára megbuktam volna, ma pedig – számomra igen zavaró módon – folyvást csak a szolgáltatók „termékeit” kell hallanom.
Kérdésem: helyes-e „termék” kifejezéssel illetni bank, illetve biztosító szolgáltatását?
(Netán elszaladt mellettem a világ és másnak fel sem tűnik ez a jelenség.)

Hasonlóképp csodálkozom az „akció” tituluson (ár)kedvezmény, (ár)engedmény, leértékelés láttán. Meglepődésemmel nem vagyok egyedül, hisz tolmács húgom angol ismerősei is kérdőn fordultak hozzá: mi legyen ennyi „eksn” egy közönséges áruházban?

A nyelv természetes változásához hozzátartozik az is, hogy egy-egy szó jelentése bővül. Ez történt az „akció” esetében is, amelynek új jelentése árleszállítás. A bank és biztosító valóban szolgáltatást nyújt és nem terméket, azonban idővel elképzelhető, hogy a termék szó jelentése fog az említett tartalommal bővülni, s ha elterjed, nem okoz kommunikációs zavart, elfogadhatónak tekinthető a jelentésbővülés.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.