Az egyszerű és összetett mondatok határsávja
2009. 01. 07.
Az alábbi mondat központozása azért összetett kérdés, mert ez a mondat átmenetet képez az egyszerű és az összetett mondatok között.
„Ideje szárnyat bontanunk, leporolnunk magunkat, és mindent elölről kezdeni.”
Ez a mondat minden tagmondatában hiányos, ugyanis hiányzik az állítmány: Ideje (van) szárnyat bontanunk… Állandó határozót egyik tagmondat sem tartalmaz. Az „Ideje” az alany, a főnévi igenevek (két esetben ragozott alakban: bontanunk, leporolnunk, kezdeni) birtokos jelzők (ezt nem minden grammatikai felfogás fogadja el, tehát vitatott), amelyeknek két esetben tárgyi bövítményük van (szárnyat bontanunk, leporolnunk magunkat) egy esetben pedig a tárgyon kívül még egy helyhatározói bővítmény is szerepel (mindent elölről kezdeni). A „bontanunk” után természetesen szükséges a vessző, hiszen halmozott, kötőszó nélküli birtokos jelzőkkel van dolgunk, az „és” előtt pedig vitatott. Annak ellenére, hogy a tagmondatok alanya közös, célszerű kitenni a vesszőt, ugyanis a birtokos jelzőnek több bővítménye van. A probléma áttekintéséhez jól használható Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.) című könyvéből Az egyszerű és összetett mondatok határsávja című fejezet.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
„Ideje szárnyat bontanunk, leporolnunk magunkat, és mindent elölről kezdeni.”
Ez a mondat minden tagmondatában hiányos, ugyanis hiányzik az állítmány: Ideje (van) szárnyat bontanunk… Állandó határozót egyik tagmondat sem tartalmaz. Az „Ideje” az alany, a főnévi igenevek (két esetben ragozott alakban: bontanunk, leporolnunk, kezdeni) birtokos jelzők (ezt nem minden grammatikai felfogás fogadja el, tehát vitatott), amelyeknek két esetben tárgyi bövítményük van (szárnyat bontanunk, leporolnunk magunkat) egy esetben pedig a tárgyon kívül még egy helyhatározói bővítmény is szerepel (mindent elölről kezdeni). A „bontanunk” után természetesen szükséges a vessző, hiszen halmozott, kötőszó nélküli birtokos jelzőkkel van dolgunk, az „és” előtt pedig vitatott. Annak ellenére, hogy a tagmondatok alanya közös, célszerű kitenni a vesszőt, ugyanis a birtokos jelzőnek több bővítménye van. A probléma áttekintéséhez jól használható Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.) című könyvéből Az egyszerű és összetett mondatok határsávja című fejezet.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.