Hogyan lett a nőből hölgy?

2009. 01. 16. nincs hozzászólás

Nő, hölgy, csaj, asszony, csajszi, nőci, csajóca, bébi, pipi, nyanya, gádzsi, tyúk, fehérnép, csibe, leányzó, lady, perszóna, lyány, nőszemély

Ezzel a címmel jelent meg munkatársunk, Dede Éva tanulmánya a német Dr. Kovač kiadónál (Verlag Dr. Kovač – Fachverlag für wissenschaftliche Literatur) A magyar genderképek. A magyar genderkutatás eredményei című tanulmánykötetben, német nyelven. A társadalmi nem kutatásáról szóló sorozatba illeszkedő kötetet Kegyes Erika és Huszár Ágnes szerkesztette.

A könyv 21 fejezete az aktuális magyar genderkutatásba kalauzol minket – különös tekintettel a nyelvre és nyelvhasználatra. A gender (társadalmi nem) fogalom értelmezését sajátosan a magyar nyelv adottságai alapján határolták körül a szerzők. A tanulmányok elsősorban rendszernyelvészeti, médiapolitikai szempontok szerint mutatják be a területet, kitérve a kisebbségi helyzetre is. A széles körű, a modern magyar genderkutatási irányvonalakról tájékozódási pontot adó kötet még a fordítás- és az irodalomtudomány területére is kitekint.

Dede Éva azt vizsgálta, hogy a magyar nők hogyan nevezik meg önmagukat a nyomtatott és az elektronikus sajtóban olvasható társkereső hirdetésekben. A magyar nyelvszokásban gyakran a helyett inkább a hölgy szerepel a nők megnevezésében. A korpuszalapú vizsgálat eredményei szerint a (házas)társkeresés célú hirdetésekben az idősebb korosztály, míg a szexuális jellegű hirdetésekben elsősorban a fiatal nők nevezik magukat hölgynek.

Miért lesz a magyar hirdetésekben a ből hölgy? A hasonló jelentésváltozást az angol nyelvben dokumentáló Robin Lakoff két okot nevezett meg: egyrészt az udvariasságot, másrészt az eufemizmust (szépítő kifejezést). Kivel udvarias a hirdető nő? Elsősorban a feltételezett kommunikációs partnerrel, azaz a hirdetést olvasó férfival – segít abban, hogy a férfi önmagát is felértékelhesse. És miért kell szépíteni a nő megnevezését? Mert a hölgy szó elegáns-előkelő jelentésárnyalata vonzóbbá teszi a hirdető személyt önmaga előtt és a potenciális partner előtt: így fejezi ki a vágyott énképet.
További vizsgálatot érdemel, hogy a férfiak hogyan említik önmagukat, vajon van-e az úr szónak a hölgyéhez hasonló (jelentés- és használatbeli) változása.

A kötetről hamarosan részletes ismertetőt is olvashatnak.

(ki)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra