páros testrészek többes számban

2009. 01. 18.

TV-ben, moziban az utóbbi években folyton azt hallom, hogy az ember páros testrészeit többes számban említik: festi a szemeit vagy elfáradtak a lábai. A jelenség futótűzként terjed!
Tudomásom szerint a magyar a páros testrészeket egyes számban mondja: szeme, füle, lába, melle. Hiszen ezért félszemű az, aki csak az egyik szemével lát, és féllábú az, aki a másikat elvesztette.

Nem új jelenség a páros testrészek többes számban való megnevezése. A régi irodalomban is legalább annyi példát találunk e formára, mint az egyes számú alakra. A nyelvművelő szakirodalomban hagyományosnak tartják az egyes számot: fáj a lábam; a választékos beszédben kerülendőnek ítélik a többes számot: fájnak a lábaim (Grétsy – Kemény: Nyelvművelő kéziszótár. Tinta, 2005. 438. oldal) Ennél megengedőbb álláspontot képvisel a Magyar nyelvhasználati szótár (Balázs – Zimányi szerk. Pauz-Westermann, 2007. 196. oldal), mely szerint nyomatékosítás céljából használhatjuk a többes számot.
Szepesy Gyula a Nyelvi babonák című könyvében nyelvhelyességi babonának ítéli e nyelvhasználati szabályt. Véleményében Lőrincze Lajos egyik írására hivatkozik, és erre a következtetésre jut: „Ez a nyelvi jelenség [a többes szám használata a páros testrészek megnevezésére – D. É.] gyakori a mindennapi nyelvben, íróink kivétel nélkül élnek vele, nyelvjárásainkban is járja, tehát helyesnek kell elfogadnunk. Valamennyi rokon nyelv gyakran használja a páros testrészek nevét többes számban. Persze egyes számban is. Ezek szerint az egyes és a többes számú használatot egyaránt finnugor örökségnek tarthatjuk. S ha azt tapasztaljuk, hogy a páros testrészek nevének többes számú használata legrégibb nyelvemlékeinkben is föllelhető, akkor semmi okunk sincs föltételezni, hogy nyelvünkben valaha is kizárólagosan egyes számot használtak volna a páros testrészekkel kapcsolatban.”
A két forma használatában inkább szemléletbeli különbség van, tehát a “fájnak a lábaim” arra szolgál, hogy hangsúlyozzuk, mindkét lábunk fáj. Ez a szemlélet megfelel annak, amit a Magyar nyelvhasználati szótár nyomatékosítási törekvésnek nevez.
Szepesy Gyula könyve részletesen foglalkozik több más nyelvművelő témával is. A kiadvány elektronikusan is elérhető: http://vmek.oszk.hu/01600/01688/01688.htm

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra