párbeszéd tördelése szövegben
2009. 02. 09.Szerkesztési kérdés:az Osiris-féle helyesírási szótár szerint (339-340. o.) a párbeszédjeles-gondolatjeles szöveget tagolni kell. De muszáj-e?
Idézek az adott szövegből, h. szemléletesebb legyen:”Amikor Almustafa a domb aljába ért, ismét a tenger felé fordult. Látta a hajóját a kikötő felé közeledni, fedélzetén a matrózokkal, földijeivel. Lelkében feléjük kiáltott: – Ősanyám fiai, habok vitézei, hányszor láttalak titeket álmomban navigálni! Legszebb álmom teljesül érkezésetekkel. Készen állok az indulásra. Vágyódásom szélesre tárt vitorlaként várja a szelet. Hadd szívjam utoljára magamba a város nyugodt levegőjét! Hadd vessek hátra még egy utolsó szerető pillantást és máris köztetek leszek, navigáló a navigálók közt. Te sós messzeség, mindig éber anya, aki egyedül adsz békét és szabadságot a folyónak és a pataknak, csak egy utolsó kanyarját várd még meg sodromnak, és a tiéd vagyok, mint apró csepp a határtalan óceáné.” Vagy pl.: „Almitra arra kérte: – Beszélj nekünk a Szerelemről! Almustafa körülnézett a sokaságon, akire egyszerre nagy csöndesség szállt. Ünnepélyes hangon így szólt: – Amikor a szerelem jelt int, kövessétek, bár útjai nehezek és tele vannak buktatókkal. Amikor a szerelem szárnyai átölelnek, engedjétek neki át magatokat, bár hüvelyébe rejtett kardja megsebesíthet titeket. Amikor szól hozzátok, higgyetek neki akkor is,…”
Ilyen szövegben, ahol inkább monológok vannak, mintsem igazi párbeszédek, de a monológok úm. párbeszédekből indulnak, melyik a szemléletesebb és helyesebb szerkesztési mód?
A szöveg jelenlegi állapotában folyamatosan van szedve, tagolás öt-tíz soronként van (és nem a gondolatjeleknél vannak a sorok megtörve), de bekezdés nélkül. Nekem ez így megfelelőnek tűnik, mert kifejezi a fő beszélő, Almustafa főszerepét, gondolatainak folyamatosságát. Ön mit gondol?
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.