Tudomány felé „félúton”

2009. 02. 20. 4 hozzászólás

Elkészült az ELTE nyelvészdoktoranduszainak rendezett, „Félúton” című konferencia harmadik gyűjteményes kiadványa.

A FÉLÚTON 3. – A harmadik Félúton konferencia (2007) kiadványa című kötet (szerk.: Kuna Ágnes és Veszelszki Ágnes) anyaga első pillantásra is impozáns. A fiatal kutatók tanulmányai körbeölelik szinte teljesen mindazt, ami a nyelvészet, és amivel érdekes nyelvészként foglalkozni.

A tanulmányok egyik része nyelvtörténeti kérdéseket taglal. Bakonyi Dóra a középmagyar kori szembeállító ellentétes és a megosztó kapcsolatos mellérendelő viszonyok szószerkezetszintű megvalósulásait vizsgálja. Slíz Mariann a családnevek kialakulásának kognitív szemantikai vizsgálatára tesz izgalmas lépéseket. Sófalvi Krisztina a két világháború közötti erdélyi magyar nyelvű sajtóban előforduló román nyelvi elemeket rendszerezi.

A tanulmányok másik fontos része a nyelvtantanítással, idegennyelv-oktatással foglalkozik. Kuna Ágnes a jövevényszavak és az internacionalizmusok szerepét mutatja be átfogóan a magyar és német mint idegen nyelv oktatása tükrében. Lukács Csilla a székelyföldi középiskolások nyelvi-nyelvjárási tudatát vizsgálja tanulmányában. Streli Zita Ágnes a magyarországi nyelvtankönyvek nyelvjárásokkal kapcsolatos viszonyát veti össze.

Nem maradtak ki az irodalmi szövegek nyelvészeti szempontú elemzései sem. Olvasható tanulmány Vámos Miklós Apák könyvéről (Vácziné Takács Edit) és Heltai Gáspár Hálójáról (Tatai Judit) is.

A kiadvány egy további tematikus vonal mentén rendezhető egységébe olyan tanulmányokat sorolok, amelyeket orvosok, logopédusok, gyógypedagógusok is haszonnal olvashatnak. Csiszár Orsolya a diszlexia és a beszédértés közti összefüggéseket, Gyarmathy Dorottya az alkoholos befolyásoltság spontán beszédprodukcióra kifejtett hatását, Győrfi Annamária az afáziás betegek spontán beszédét, Ludányi Zsófia pedig az idegenes és magyaros orvosi helyesírás tendenciáit vizsgálja.

Nem marad ki, hiszen nem maradhat ki a politika sem a kötet anyagából. Van tanulmány az Európai Unió dokumentumainak nyelvi kohéziójáról (Berzlánovich Ildikó), valamint a tordai magyar–román vegyes házasságok nyelvi és etnikai „jellegzetességeiről” (Rus Fodor Dóra).

A további tanulmányok (a teljesség igénye nélkül) pedig olyan – az esetleges laikus olvasó számára is – érdekes kérdésekkel színesítik az anyagot, mint amilyen az „Égitestek felszínformáinak helyesírási kérdései” (Kozma Judit), a „szolgáltatói szemléletű szótárak” (Szabó Tamás Péter) vagy a mai magyar nyelvben fellelhető neologizmusok (Sólyom Réka).

A FÉLÚTON 3. kötet végigolvasása meggyőzi a bölcsésztudományokhoz cinikus megjegyzésekkel közelítőket is arról, hogy nem poros, és külön-külön, illetve egészében is nagyon izgalmas területek és kérdésfeltevések azok, amelyekkel az ELTE nyelvészdoktoranduszai foglalkoznak.

pdl



TARTALOM
• Bakonyi Dóra: A szembeállító ellentétes és a megosztó kapcsolatos mellérendelő viszonyok szószerkezetszintű megvalósulásai a középmagyar korban
• Beke András: A kérdés–válasz dallamszerkezetének fonetikai vizsgálata magyar nyelvű társalgásokban (rádiós anyagok felhasználásával)
• Berzlánovich Ildikó: Kohézió az Európai Unió dokumentumaiban
• Csiszár Orsolya: Kihat-e a diszlexia a beszédértésre?
• Gyarmathy Dorottya: Az alkohol hatása a spontán beszédprodukcióra
• Győrfi Annamária: Afáziás betegek spontán beszédében előforduló megakadásjelenségek
• Kovács András: A kárpátaljai magyarság keresztnévadásának jellemzői az ezredfordulón
• Kozma Judit: Égitestek felszínformáinak helyesírási kérdései
• Kuna Ágnes: A jövevényszavak és az internacionalizmusok szerepe az idegennyelv-oktatásban magyar–német viszonylatban
• Ludányi Zsófia: Az idegenes és a magyaros helyesírás kérdése a magyar orvosi nyelvben
• Lukács Csilla: A székelyföldi középiskolások nyelvi/nyelvjárási tudata
• Rus Fodor Dóra: Nyelvi és etnikai folyamatok néhány tordai magyar–román vegyes házasságban
• Schultz Judit: Az ikes paradigmáról funkcionális szemantikai megközelítésben
• Slíz Mariann: Kognitív történeti névtan? A családnevek kialakulásának kérdése kognitív szemantikai keretben
• Sófalvi Krisztina: Román nyelvi elemek a két világháború közti időszak erdélyi magyar napilapjaiban (Brassói Lapok és Keleti Újság)
• Sólyom Réka: Neologizmusok a mai magyar szókészletben
• Streli Zita Ágnes: A nyelvjárások témakörének megjelenése nyelvtankönyveinkben
• Szabó Tamás Péter: Nyelvhasználói igények – szolgáltatói szemléletű szótárak
• Vácziné Takács Edit: Megszólításformák Vámos Miklós Apák könyve című regényében
• Tatai Judit: A pejoráció jelenségének vizsgálata Heltai Gáspár Hálójának nyelvhasználatában
• Tóthfalussy Zsófia Sarolta: Paragrafusjel-e a „paragrafusjel”?

4 hozzászólás

#1 FJ 2009.02.20.20:54:21

Üdv,
első pillre Gyarmathy Dorottya: Az alkohol hatása a spontán beszédprodukcióra című remek ötlete fogott meg. Egész mai nap ezen gondolkoztam (be kell vallanom, melóhelyen olvastam ;)), összeszedtem néhány kérdést:

1. A szerző írta, hogy „noha módszertanilag nagyon nehezen megközelíthető témáról van szó”, de nem ugyanolyan (zavartalan?) körülményeket kellett volna teremteni vizsgálat alatt, mint kontrollnál? Tudom, hogy kegyetlen és még nehezebben kivitelezhető, de a pontosabb mérési eredmény érdekében nem egy szobában kellett volna leitatni az adatközlőt (vagy lerészegedni vele kettecskén)…? :):)
2. Szerinted a különböző típusú alkoholoknak egymástól eltérő hatása van a (spontán) beszédprodukcióra? Ha más és más italt iszom (és csak azt), akkor eltérő módon romlik a beszédem? (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyetemista koromban — egy rövid ideig én is próbálkoztam bölcsésztudományokkal — viszonylag sokat gondolkoztam azon, hogy pl. ha Ady vagy Vörösmarty nem borozott volna, hanem mondjuk szakét vagy abszintot iszik, akkor más lett volna-e az írásstílusa, máshogy épültek volna le életműve vége felé a — egy szövegtani vagy milyen analízissel egész biztos kimutatható — mondatai, bekezdései, mint ahogy…)

3. A kábítószerek hatásának ilyen vizsgálatát csinálták már? Az is egy izgalmas dolgozat lenne…

Nem kötekedtem, tényleg izgalmas volt, további jó munkát. 🙂
FJ

#2 Gyarmathy Dorottya 2009.02.22.11:21:31

Kedves FJ!

Először is nagyon szépen köszönöm a hozzászólást és a kérdéseket, és nagyon örülök, hogy a kutatásom felkeltette érdeklődését. A cikkből talán nem derül ki pontosan, de a kontroll felvételnél gyakorlatilag ugyanazok voltak a körülmények, az egész kísérlet ugyanis úgy zajlott, hogy összegyűjtöttem az adatközlőket (baráti társaság) egy csendesített szobában, majd még józanul mindenkit „beszéltettem”, illetve elmondattam velük a még józanul is bonyolult tesztmondatot, majd kezdetét vette az italozás, ahol az említett alkoholfajtákból lehetett választani.
Azt nem gondolnám, hogy az egyes alkoholfajtáknak más és más hatása lenne a beszédre, szerintem csak azt befolyásolja, hogy milyen gyorsan, és milyen mértékben részegedik le tőle az ember. A napokban láttam erről egy dokumentumfilmet, ahol azt vizsgálták, hogy a sör, a bor, vagy a sör és bor együttes fogyasztása után leszünk-e másnaposabbak. Ennek eredményeképpen arra jutottak, hogy aki egész este csak bort fogyasztott a vérképe alapján sokkal másnaposabb volt, mint a másik két csoport (pedig ugye az lett volna elvárható, hogy aki keveri egész este a két italt, az fog rosszabbul járni 🙂 ). Az eredményt azzal magyarázták, hogy a sörnek sokkal nagyobb a víztartalma, így aki sört ivott, vagy keverte a sört a borral, annak a szervezetéből az alkohol kevesebb vizet vont el. Tehát a válaszom a 2. kérdésre az, hogy szerintem nincs különbség a hatás oldaláról nézve az alkoholfajták közt, de ennek vizsgálata azért is nagyon nehéz, mert mindenkinek eltérően reagál a szervezete ugyanakkora mennyiségű és ugyanolyan típusú alkoholra. Talán úgy lehetne pontosítani módszertanilag a kísérletet, ha digitális alkoholszondával nézném közben, hogy kinek mekkora a véralkohol-szintje (ilyen készülékem azonban sajnos nincsen).
Végül válaszom a 3. kérdésre: Ha jól emlékszem, a marihuána hatását már vizsgálták a külföldi szakirodalomban, de itt is nagyon sok tényezőt kell(ene) figyelembe venni. Hogy csak egyet említsek, nem elhanyagolható például, hogy a vizsgált személy(ek) rendszeres marihuána-fogyasztók-e vagy sem.
Még egyszer köszönöm a hozzászólását, remélem sikerült kielégítő válaszokat adni a kérdéseire :-).

Üdvözlettel:
Gyarmathy Dorottya

#3 shade 2009.08.18.18:05:58

Üdv,
nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy Győrfi Annamária: Afáziás betegek spontán beszédében előforduló megakadásjelenségek című írása mikor készült el? Szakdolgozatomba ill. annak bibliográfiájába szeretném belevenni, de sehol sem találom a megjelenésének évét, pedig nagyon fontos lenne!
Előre is köszönöm!
shade

#4 Veszelszki Ágnes 2009.08.19.09:56:39

Kedves Shade,
a Félúton honlapján (http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk07/) található publikáció megjelenési éve: 2009.
Tehát a hivatkozás:
Győrfi Annamária 2009: Afáziás betegek spontán beszédének elemzése. In: Kuna Ágnes – Veszelszki Ágnes szerk. 2009: FÉLÚTON 3. A harmadik Félúton konferencia (2007) kiadványa. Online: http://linguistics.elte.hu/studies/fuk/fuk07/gyorfi.a_KA_VA_T.pdf [2009. 08. 19.]
Üdvözlettel,
Veszelszki Ágnes

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra