egészség-betegség, piros-zöld

2009. 02. 26.

Ha az ellentétet kívánom hangsúlyozni két dolog között, vagy valamilyen felosztást, akkor gondolatjelet kell tennem a szavak közé, szünet nélkül? Pl: egészség–betegség, piros–zöld, mint ellentétpár?

Az Osiris-féle Helyesírás c. kötetben az „ellentét” szó hivatkozik a „népi” szóra, ahol az alábbi példa szerepel: „népi-urbánus ellentét” (sima kötőjellel). Mint írja ugyanez a kötet a 353–354. oldalon: „Az utóbbi időben — főképpen a tudományos-szakmai írásgyakorlatban — a fogalmak viszonyát jelölő közszói kapcsolatokban is terjed a nagykötőjel használata, például ok–okozati viszony, alany–állítmányi viszony. (…) Ilyenkor a kötőjeles forma azonban szerencsésebb megoldás: ok-okozati viszony, alany-állítmányi viszony.”

A szabályzat inkább csak olyan példákat említ, ahol a két tag jobban összekapcsolódik, pl. a 100. b) pont alatt: kezét-lábát, orrán-száján, illetve gazdasági-társadalmi, sírva-nevetve, továbbá a 101. a) pont alatt: édes-bús, sík-domború (lencse), rabló-pandúr (mint játék), szoba-konyha, piros-fehér-zöld. A kötőjelet a mozgószabály is indokolhatja [139. c)]: fény-árny játék, réz-arany ötvözet, kutya-macska barátság, föld-levegő rakéta.

Ha viszont a két tag népek vagy nyelvek neve, ott már nagykötőjelet teszünk közéjük (ami egyébként a gondolatjellel azonos alakú) a 263. a) pont szerint: angol–német mérkőzés, magyar–latin szótár, ugyanígy a 263. b) alapján a tulajdonnevek közti viszony esetén: Miskolc–Budapest-buszjárat, Ferencváros–Újpest-rangadó.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra