ezen mindenkinek túl kell esnie(,) és túl is esik

Nem tudom eldönteni, vajon a következő mondatban indokolt-e az és előtti vessző: „Az a tapasztalatom, hogy ezen mindenkinek túl kell esnie, és túl is esik.”

A kérdezett mondat alárendelt részében két állítmány szerepel (túl kell esnie, túl is esik), még ha mindkettőben azonos szótári szó szerepel is. A vessző alapvetően akkor maradhat el közülük, ha ez a két igealak egyazon tagmondatba tartozik, egymással mellérendelő viszonyban állnak, a többi mondatrész pedig (legalábbis túlnyomórészt) közös.

Az Osiris Kiadó Helyesírás c. műve (röviden OH.) 324–326. oldala szerint a kérdezett mondat azok közé tartozhat, ahol fakultatív a vesszőhasználat — „Ha az állítmányoknak eltérő és közös bővítményük is van, s a közös bővítmény az állítmányok előtt áll”. Az állítmányok egyetlen közös bővítménye ugyanis az „ezen”, amely mindkettő előtt áll, a többi bővítményük viszont eltér. A jelzett kötet ilyen példákat említ még: „Attila könyvborítókat tervezett(,) és illusztrált képekkel.” (Itt két közös bővítmény is van.) „Ebben a városban született, nőtt fel(,) és ismerkedett meg a férjével.”

Az OH. említett útmutatásának összefoglalója a Wikipédia „vessző” c. szócikkének alján olvasható: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vessz%C5%91 („Mondatrész és tagmondat elkülönítése” c. szakasz)

Ha választani kell, a kérdezett mondatban én inkább kitenném a vesszőt a két tagmondat eltérő felépítése és vonzatszerkezete miatt.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.