személyes névmások kétértelműségének kiküszöbölése

2009. 03. 08.

Részlet egy világhálón talált cikkből: “Bizalmasan közölte velem (mármint az orvossal) egy napon, hogy segítsek rajta, mert a férje el akarja hagyni, mivel olyan szexuális igényeket támaszt vele szemben, amit nem tud teljesíteni. Megnyugtattam, hogy a betegség javulásával ez meg fog oldódni, akkor megnyugodott.”
Az első idézett mondatból nem derül ki egyértelműen, melyik ama házastárs, aki a másik nemi vágyát nem képes maradéktalanul kielégíteni. Tehát nem világos, hogy a férj amiatt akarja-e elhagyni feleségét, mert nem képes azt kielégíteni, vagy amiatt, mert az nem képes őt kielégíteni.
A teljes cikk elolvasása után kiderül, hogy a feleség nemi “teljesítménye” marad alul ura elvárásainak.
Szeretném tudni, miképpen kellett volna a mondatot fölépíteni, hogy a mondanivalója egyértelmű legyen.

A magyarban valóban nehézséget okoz időnként, hogy nincs hímnem és nőnem a személyes névmások között. Ennek kiküszöbölésére a személyes névmás alakjai helyett (a “vele, hozzá, tőle, neki” stb. alakokat is ideértve!) olyan főnevekkel utalhatunk vissza a szóban forgó személyre, amelyek jelzik annak nemét (lehetőleg kerülve persze a szóismétlést). Ugyanez a megoldás pl. olyankor is, ha a szereplők azonos neműek, pl. egy leány és egy éltes hölgy beszélget: a személyes névmás használata helyett olyan jellemzőiket lehet megemlíteni, amelyek utalnak a másiktól eltérő tulajdonságaikra (ez esetben pl. fiatal vagy idős), akár csak közvetve is.

A kérdezett mondatban pl. a “vele” szót lecserélhetjük arra: “az asszonnyal”, így megszűnik a kétértelműség.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra