Vám- és Pénzügyőrség vagy vám- és pénzügyőrség?

A Vám- és Pénzügyőrség számos jogforrásban (pl. a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény; a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet; a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet) nagybetűvel van írva. A magyar helyesírás szabályaiban (11. kiadás) azonban a vám- és pénzügyőrség kisbetűvel szerepel.
Melyik a helyes forma: Vám- és Pénzügyőrség vagy vám- és pénzügyőrség? A magyar helyesírás szabályainak mely pontja alapján, ill. mikor melyik (ha mindkettő helyes lehet)?

A kérdezett kifejezés az összes helyesírási, illetve értelmező szótárban kisbetűsen szerepel. Ez azért van, mert általánosságban így nevezzük a vámügyekkel és pénzügyekkel foglalkozó rendészeti szervet – a kifejezésnek köznévi jelentése van. Ha ugyanis egy szó intézménytípust jelöl (mint pl. minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, tanács, rendőrkapitányság, tűzoltóság stb.), a kisbetűs írásmód indokolt. Ugyanígy: vám- és pénzügyőrség. (188. d) pont) Pl.: Az olasz vám- és pénzügyőrség nagy mennyiségű kábítószert talált tegnap hajnalban. A férfit pénteken vette őrizetbe a vám- és pénzügyőrség sikkasztás és pénzmosás miatt.
Ha a kifejezés hivatalos intézménynévben szerepel, akkor annak minden lényeges elemét nagybetűvel írjuk: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP), a Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Nyomozóhivatala, a Vám- és Pénzügyőrség Informatikai Üzemeltetési Központja stb. (187. pont) Önmagában nem jelöl intézményt, így nem helyes a csupa nagybetűs írásmód – ahogy a minisztérium, intézet, rendőrség, tűzoltóság sem írandó nagy kezdőbetűvel, hiszen nem intézménynév. (Mondatkezdő vagy kiemelt helyzetben azonban előfordulhat a kifejezés első elemének nagy kezdőbetűs írásmódja: Vám- és pénzügyőrség.)
A jogi írásgyakorlat több helyen eltér az akadémiai szabályzattól (pl. gyakori a nagybetűsítés), így a jogi szövegek ebből a szempontból nem tekinthetők mérvadónak.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.