„a-á”; „e-é”: párok?

Ezek a hangok valóban nem egymás rövid-hosszú párjai, ugyanis képzésükben eltéréseket tapasztalunk: például az „a” ajakkerekítéses, azaz labiális, míg az „á” ajakréses, azaz illabiális. Az „e” és az „é” sem egy pár, mert az „e” a nyelv függőleges mozgása alapján alsó nyelvállású, míg az „é” középső. (Más hangok, például az „o” és az „ó” valóban csak a hosszúságukban térnek el, a kérdéses hangok képzése között azonban jelentős különbségek vannak.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.