A 160 karakter története

Miért éppen 160 karakter lehet az sms? A képeslapokra írt szövegek hossza is számított…

Friedhelm Hillebrand német szakember arról mesélt egy amerikai lapnak, hogyan alakították ki az sms terjedelmét.

Megszoktuk, hogy a mobiltelefonon küldött üzenetek hossza legfeljebb 160 karakter lehet, s ez annyira beleivódott a vérünkbe, hogy az elmúlt évek sikertörténete, a Twitter is ehhez alkalmazkodott (140 karakter + 20 a felhasználó egyedi címének). De miért pont ennyi? A szabvány egyik kidolgozója, Friedhelm Hillebrand mesélte el a történetet nemrég a Los Angeles Times munkatársának.

Hillebrand az 1980-as években a távközlési szabványokért felelős intézetnél (ETSI) dolgozott, ahol a még igen fiatal mobiltelefonálás új szabványait igyekeztek kialakítani. A szöveges üzenetek továbbításának ötlete már korábban felvetődött, s azt igyekeztek meghatározni, hogy milyen módon, mekkora adatmennyiség legyen az előírás. Hillebrand volt a vezetője a nem hangalapú szolgáltatásokat felügyelő bizottságnak, mely az egész világ számára készített előírásokat, s ők alkották meg az SMS alapvető szabályait. Közvetítő csatornának az akkor már létező másodlagos, metaadatok átadására szolgáló adatvonalat alkalmazták, melyet nem használtak fel a hangtovábbításra, mivel itt volt még szabad kapacitás, s ehhez kellett szabniuk a lehetséges SMS-méretet.

Először 128 karakter mellett döntöttek, de már kezdetben úgy ítélték meg, hogy ez kevés lesz, ezért kibővítették még 32-vel. Ám sokan még ekkor is szkeptikusak voltak, hogy ez a kis terjedelem elegendő-e egyáltalán bármire is, de Hillebrand saját, nem igazán tudományos kísérletei és kutatásai alapján amellett érvelt, hogy bőven.

Két érvet hozott fel mellette. Az egyik, hogy a postai levelezőlapokra általában 150 karakternyi szöveget írnak a levelezők. A másik, hogy egy kimerítőnek nem nevezhető, ám alapos vizsgálat azt mutatta, hogy a telexgépek adta lehetőségeket a felhasználók kevéssé használják ki, s jellemzően rövid, körülbelül 150 karakter hosszúságú üzenetek továbbítására használják az egyébként ilyen szempontból korlátok nélküli technológiát (akárcsak manapság az e-mailek esetében).

Hillebrand egyébként egyedül, bonni otthonában írógépen is próbálgatta, hogy lényeges mondatok, kérdések, válaszok vajon milyen hosszúak, s újra csak azt kellett látnia, hogy a 160 karakter elegendő. Persze még maradtak további kételyek, mivel akkor még nem voltak QWERTY-billentyűzetek, s Hillebrand a mai napig nem érti, hogy vajon hogyan lett az SMS a beviteli mód nehézkessége (egy gomb, sok karakter) ellenére ilyen népszerű, s csodálattal nézi a billentyűzetet villámgyorsan kezelő kamaszokat.

A hír forrásai:  http://itcafe.hu/hir/sms_160_hillebrand.html, http://latimesblogs.latimes.com/technology/2009/05/invented-text-messaging.html

Hasonló terjedelemben írnak üzeneteket az új ismeretségi hálózatban és mikroblog-szolgáltatásban, a Twitterben is.

-eÉ-