Pusztay János: A Collegium Fenno-Ugricum

2009. 05. 07. 3 hozzászólás

Nyelvészeti kutatóintézet alakult Badacsonytomajon a finnugor nyelvek népszerűsítésére.

A világ népeinek túlnyomó része ún. kis nép, nyelvük kis nyelv. A nyelvek számát 6-7000-re becsülik, s az egy nyelvet beszélők száma mintegy ötezer. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a világ nyelveinek több mint háromnegyede rendkívül veszélyeztetett helyzetben van, éveik (napjaik) meg vannak számlálva. Köztük a legtöbb – Oroszországban beszélt – finnugor nyelvé is.

Az utóbbi egy-két évtizedben egyre nagyobb figyelem fordul a kis finnugor nyelvek felé – immár nem csak a hagyományos finnugor nyelvészeti értelemben. Programok születnek e nyelvek s a hozzájuk kapcsolódó kultúrák megőrzése, revitalizációja, fejlesztése érdekében. Ez egyszersmind a népek fennmaradásának, s így a globalizáció lelassításának záloga is.

2008 őszén hoztuk létre – kormányzati támogatással – a Rubovszky Éva elnökletével működő Nemzetek Háza égisze alatt a Collegium Fenno-Ugricum (CFU) elnevezésű kutató intézetet, amely a finnugor nyelvek és népek ismertebbé tételét, e nyelvek fejlesztését, s a finnugor népek közötti kulturális, tudományos és felsőoktatási kapcsolatok erősítését szolgálja. Az intézet Badacsonytomajban van, az ún. Keresztury-házban. Ahogy a ház falán lévő márványtáblán olvashatjuk, ez a ház volt – az államosításig – Keresztury Dezső irodalomkutató, költő, későbbi miniszter és akadémikus nyaralója. Egy másik, Kodály Zoltánnak szentelt emléktábla arról tudósít, hogy 1934-35 nyarán itt gyűltek össze azok a zenepedagógusok, akik Kodály intenciói lapján elindították az Éneklő ifjúság mozgalmat. A badacsonytomaji önkormányzat bérleti díj fejében rendelkezésünkre bocsátotta az amúgy elhanyagolt, semmire nem használt épületet. Ennek átalakítása 2008 nyarán megtörtént, azóta mintegy 4.000 kötetes, finnugor tematikájú könyvtárral gyarapodott, s természetesen rendelkezésre állnak a modern informatikai eszközök is.

A CFU tervezett programja a céloknak megfelelően gazdag. Ebből emelek ki három elemet.

– A finnugor népek megismertetése érdekében könyvsorozatot indítottunk el Bibliotheca Fenno-Ugrica címmel. Ebben az egyes oroszországi finnugor népekről egységes szerkezetű és kivitelű tudományos-ismeretterjesztő kismonográfiák láttak/látnak napvilágot – oroszul és az adott finnugor nép nyelvén. Ez utóbbinak az a jelentősége, hogy tudományos-ismeretterjesztő irodalom finnugor nyelveken gyakorlatilag nincs. A sorozat révén lehetőség nyílik arra, hogy a finnugor népek megismerkedjenek saját magukkal és nyelvrokonaikkal, az orosz nyelvű változat révén a szomszédságukban élő oroszok is megismerhetik az őslakosokat, illetve oroszból bármely más nyelvre tovább fordíthatók a monográfiák. Eddig hét népről jelent meg összesen 15 kötet (karjalaiak – oroszul és két karjalai nyelvváltozaton, vepszék – oroszul és vepszéül, mordvinok – erza és moksa nyelven, marik – mari és orosz, komik – komi és orosz, komi-permjákok – komi-permják és orosz, udmurtok – udmurt és orosz nyelven). A szerzők az adott nép kutatói. A kiadványok technikailag is az adott finnugor tagköztársaságban készültek.
Célunk a sorozat folytatása, illetve valamennyi könyv lefordítása valamennyi finnugor nyelvre és angolra, hogy a finnugor világot bemutathassuk a nagyvilágnak is.

– Nyelvfejlesztés, terminológia-alkotás. A terminológia a nyelvek sokrétű használatának és így megmaradásának záloga. A program megvalósítását a közoktatás tantárgyi terminológiájának kidolgozásával kezdtük. Az 1920-30-as években ugyan megteremtették már valamennyi iskolai tantárgy anyanyelvű terminológiáját, ám a sztálini terror idején annak alkalmazására már nem kerülhetett sor. Az anyanyelvű terminológia kidolgozása révén elhárul a szakmai akadálya az anyanyelvű oktatásnak, s „csak” a politikai akadályokat kell majd megszüntetni.

– Finnugor virtuális egyetemi hálózat kiépítése. Célunk, hogy az oroszországi finnugor köztársaságok egyetemeinek finnugor vagy bölcsészkarait az internet segítségével összekössük, s videokonferencia-módszerrel közös MA- és PhD-képzést valósíthassunk meg a legjobb erők bevonásával, nemzetközi együttműködéssel. A hálózathoz bármely érdeklődő egyetem, ahol folyik finnugor tematikájú oktatás és kutatás, csatlakozhat.

A pénzügyi források megléte esetén a program további elemekkel is bővíthető (pl. szakmai-metodikai továbbképzés az anyanyelvi nevelés legújabb, nemzetközileg már bevált módszereiről; antológiák kiadása az egyes finnugor népek irodalmából; ehhez kapcsolva a szükséges nyelvi képzést, fordítói kurzusokat).

A korábban már a szombathelyi Uralisztikai Tanszéken elindított programok közül a finnugor népek képviselőinek szervezett kéthetes, orosz nyelvű Hungarológiai nyári egyetem is a CFU-n zajlik.

A CFU programja nyitott. Szívesen veszünk át és fogadunk be új javaslatokat, illetve működünk együtt mindenkivel eredeti céljaink megvalósításán.

3 hozzászólás

#1 Matthias Moll 2010.12.03.11:05:34

Belegexemplar

Sehr geehrte Damen und Herren,
recht herzlichen Dank für die Lieferung des Belegexemplares
Mus, Nadii:
Kuttèmpyd : kylbur”es = Barfuss = Pieds nus = Meztélláb : versek. – Badacsonytomaj : Collegium Fenno-Ugricum Intézet, 2009
ISBN 978-963-9876-21-7

sowie unaufgefordert für

Sonate für Solovioline. – Badacsonytomaj : Collegium Fenno Ugricum, 9999
ISBN 978-963-06-8852-9

Mit freundlichen Grüssen
i. A.
Matthias Moll
Deutsche Nationalbibliothek
Erwerbung und Formalerschliessung
Deutscher Platz 1
04103 Leipzig
DEUTSCHLAND
Telefon: +49-341-2271-391
Telefax: +49-341-2271-265
mailto:m.moll@d-nb.de
http://www.d-nb.de

#2 Bíró Sándor 2015.02.26.09:43:21

Üdvözlöm!Szeretnék önöktől vagy öntől segítséget kérni!Felfedeztem a betűk mit rejtenek magukban és erre bizonyítékaim is vannak erre.Magyar nyelv a kiinduló pont,de az Angol és úgy látom a Német nyelv a Latin (stb) amiben még felfedezhető és működőképes eme kód.A többibe még nem szeretném belevetni magam így hirtelen.Minden betű egy szó és minden szó egy történetet hordoz magában.A-tól Z-ig meg van az ABC.Az első szó a Tűz volt amiből elindultam egy véletlen folytán.Én egyszerű szakmunkás asztalos volnék csak,de ezek után kedvet kaptam esetleg mélyebben bele menni,és jobban is foglalkozni a dologgal.Szeretném ha egyszer lehetőségem lenne beszélni önnel vagy az elméletem bizonyítás nyerhetne ez ügyben.Előre is megköszönöm ha esetleg segíteni tudna ez ügyben! Bíró Sándor

#3 holmi 2015.03.01.09:28:53

Figyelmébe ajánlom a Magyar Nemzet 2015. február 28-i számában Vásáry István írását, pl. ezt: “Ahogyan egy humán tudós sem nyilatkozik meg (nem is tudna) az orvosi vagy műszaki tudományok területén kompetencia híján, sokan természetesenek veszik, hogy mérvadó véleményt formáljanak kellő szakértelem nélkül a magyar őstörténet kérdéseiről. Szakképzett, tudós emberekkel lehet vitatkoznmi, s elfogadni vagy nem elfogadni nézeteiket. De egy tudományág alapvető módszerei ismeretének a hiányában ez lehetetlen: a szakképzett tudós és a megszállott amatőr nem egy nyelvet beszél, párbeszéd közöttük nem nagyon lehetséges.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra