A magyar kultúra képviselete szakirány

A szakirány célja, hogy a nemzeti kultúrát összefüggő rendszerként áttekintő, azt színvonalasan képviselni tudó szakembereket képezzen.

TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR KULTÚRA KÉPVISELETE SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSRŐL

A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Bölcsészettudományi Karán, Szombathelyen, 2009 szeptemberétől új képzési formaként indul a MAGYAR KULTÚRA KÉPVISELETE szakirányú továbbképzés, amely hazánkban egyedülálló képzést nyújt, és másoddiploma szerzésére ad lehetőséget.

A MAGYAR KULTÚRA KÉPVISELETE szakirányú továbbképzés célja, hogy a nemzeti kultúrát összefüggő rendszerként áttekintő, azt színvonalasan képviselni tudó szakembereket képezzen.

A szakirányú továbbképzés három igénynek kíván eleget tenni:
a) Az uniós szervekben munkát vállaló és a legkülönfélébb nemzetközi tevékenységekben résztvevő magyar szakemberek, Magyarország „követeivé” válnak, akiknek feladatuk a magyar kultúra tudományosan megalapozott, méltó képviselete. A szak többek között ehhez kíván alapokat adni.
b) A továbbképzés fontos hasznosítási területe a határon túli magyarság kultúrájának képviselete.
c) Cél továbbá a kultúra bármely területén dolgozók számára a nemzeti önképnek és a saját kultúra ismeretének újraalapozása és megerősítése, a korszerű magyarságképet terjesztő, a nemzeti kultúra sajátosságainak széles körben való tudatosítására,egyfajta nemzetnevelő misszióra vállalkozó szakemberek képzése.

A szakirányú továbbképzés nyitva áll valamennyi társadalomtudományi, közgazdasági, jogi és egyéb végzettségű szakember előtt, aki szeretne a magyar kultúra sajátosságaira koncentráló rendszerezett képzésben részesülni, illetve aki fel kívánja vállalni a magyar kultúra tudományos megalapozottságú képviseletét.

A megszerzett szakképzettség hasznosításának területei:
A szakemberek elhelyezkedése olyan területeken valószínű, ahol a nemzeti kultúra képviseletének kiemelt jelentősége van. Az utóbbi években a hagyományos idegenforgalmi munkahelyeken kívül külön feladatkörökkel jelentek meg az országkép alakításának és terjesztésének intézményei. A képzés ezekhez a munkakörökhöz is specialistákat biztosíthat (beleértve a hagyományos idegenforgalmi intézményeket is). Közművelődési intézmények szakemberszükségletének kielégítésében, a művelődésszervező szakos képzés mellett elképzelhető e végzettség hasznosítása is. A nemzetközi intézményekben a diplomataképzés kiegészítője lehet a „magyar kultúra képviselete” végzettség; külképviseletek kulturális attaséi, nemzetközi kulturális szervezetek magyar képviselői kiválóan hasznosíthatják a megszerzett diplomát, s hasznos lehet olyan gazdasági, politikai munkakörökben is, amelyeken a nemzeti sajátosságok ismerete és figyelembevétele előnyöket biztosíthat.

A határon túli magyarság érdek-képviseleti szervei, önkormányzati intézményei a kultúraközi érintkezés mindennapi kultúrpolitikájában vennék nagy hasznát az így képzett szakembereknek.

A képzés négy pillére:
1. a magyar kultúra történelmi sajátosságai a társadalmi lét különböző területein: többek között építészet- és művészettörténet, irodalomtörténet, zene- és tánctörténet, tudománytörténet, gazdaságtörténet, várostörténet, hadtörténet.
2. a magyar nyelv sajátosságai (helye a világ nyelvei között, jelen állapota, sajátosságai).
3. a magyar kultúrával érintkezésbe kerülő kultúrák (európai népek, cigányság) és vallások (keleti kereszténység, zsidóság, iszlám, keleti vallások) és a kultúrák közti együttélés problémái kulturális antropológiai nézőpontból,
4. a kultúra-képviselet különböző aspektusai (diplomácia, nemzetikisebbség-képviselet, nemzetpropaganda, nyelvtanítás), a képviselet története, intézményei, jogi feltételei, problémái, akadályai és lehetőségei, lehetséges stratégiái és technikái.

Az új egyetemi szak elitképzés jellegét jelezheti az oktatómunkában résztvevő hat egyetemi tanár, öt tudományok doktora, számos egyetemi vezető (volt és aktív rektor, dékán, dékánhelyettes), kultúrdiplomata és több Kossuth-díjas művész jelenléte. Hogy csak néhány nevet emeljünk ki a népes oktatógárdából: Andrásfalvy Bertalan, Balázs Géza, Deák Ernő (az ausztriai magyarok választott vezetője), Jankovics Marcell, Somogyi Győző, Sipos Mihály és „Batyu” a Muzsikás Együttesből, Alexa Károly, Ambrus Lajos, Bakos István, Gazda István, Ódor László, Pusztay János, Striker Sándor, Szarka László, Szála Erzsébet, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, Lőrincz Zoltán, Újváry Gábor.

Az új szak indítása nem kapta még meg a kellő országos ismertséget, ezért augusztus 25-ig mód van a jelentkezésre.

Az önköltséges, diplomát adó továbbképzésben való részvétel feltétele az egyetemi, főiskolai vagy BA-szintű felsőfokú végzettség.

A képzés négy szemeszterben, tömbösített formában, kéthetente péntek-szombati napokon történik Szombathelyen. Díja félévenként 100 ezer forint. Terheit ellensúlyozza az oktatás rendkívül összetett tartalma és a vállalt feladat fontossága.

A jelentkezési szándékot jelezzék Németh Balázs szervezőnek, nemethb@btk.nyme.hu, akitől további tájékoztatást kaphatnak. (Ügyintéző: Szibler Boglárka: sziblerb@btk.nyme.hu )

Jelentkezés módja: az intézmény által kibocsátott jelentkezési lapon: http://btk.bdf.hu
Csatolandó dokumentumok: felsőfokú oklevél másolata, igazolás a felvételi díj befizetéséről.
Képzés kezdete: 2009. szeptember 1.

Külhoni magyarok jelentkezését is várják a szervezők!