A szlovák nyelvtörvény magyarországi visszhangjáról

2009. 08. 17. 2 hozzászólás

A magyarországi szervezeteket egységbe kovácsolja a szlovákiai magyar nyelvhasználatot sértő törvény.

2009. június 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a szlovákiai nyelvtörvény sokak által bírált módosítását. Az elfogadott változtatások nagyobb teret biztosítanak a szlovák államnyelvnek, míg az országban élő kisebbségek (így az ottani magyarság) nyelvhasználatát törvényi szinten korlátozzák.

A magyar kormány, valamint több magyarországi írószervezet, civil tömörülés, illetve a négy történelmi egyház is tiltakozott a nyelvtörvény elfogadása miatt. Bajnai Gordon kormányfő a kialakult helyzetben nem kívánta vendégül látni szlovák kollégáját, mivel szerinte a hivatalos találkozó nem cél, hanem eszköz a problémák megoldásához. Sólyom László államfő közleményében kifejtette: a rövidesen hatályba lépő módosítás – amely homogén nemzetállam kialakítására törekszik – ellentétes mind az Európai Unió értékrendjével, mind a két ország alapszerződésében foglaltakkal. A magyarországi pártok és uniós képviselőik is ellenérzésüknek adtak hangot, a történelmi egyházak (Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) pedig támogatásukról biztosították a magyar politika minden – a nyelvtörvénnyel kapcsolatos – tiltakozó megnyilvánulását.

Hat magyarországi írószervezet (Magyar Írószövetség, a Tokaji Írótábor, az Írók Szakszervezete, a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar PEN Club) közös nyilatkozatban szólította fel a környező országok politikusait, civil szervezeteit, valamint az Európai Unió intézményeit, hogy támogassák a kisebbségi magyarok és minden kisebbség szabad nyelvhasználatának megvalósulását. Az íróközösségek emellett aggodalmukat fejezték ki a magyarok történelmének eltorzítása, és a magyar nyelvű feliratok elhelyezésének korlátozása miatt.
A MTA Nyelvtudományi Intézete szintén tiltakozó nyilatkozatot fogalmazott meg, melyet több jeles hazai és külföldi nyelvész is aláírt. Véleményük szerint a szlovák kormány nem csak a nemzetiségi kisebbségeket diszkriminálja, hanem azokat is, akik nem a sztenderd nyelvváltozatot beszélik, ez pedig mind nyelvészeti, mind emberi jogi szempontból problémás.

A Magyar Koalíció Pártja tiltakozó megmozdulást szervez Dunaszerdahelyen szeptember 1-jére, a nyelvtörvény hatályba lépésének napjára, melyet a szlovákiai magyar civil szervezetek is támogatnak.

– Pölcz Ádám –

2 hozzászólás

#1 Tóth Diana 2009.08.28.12:48:26

Én egy szlovákiai magyar lány vagyok,ha lenne rá lehetőségem,bizony megkérdezném a miniszterelnökünket,hogy mielőtt létrehozta e nyelvtörvényt,elgondolkodott-e azon,hogy Szlovákiában a legtöbb magyar nemzetiségű nyugdijas nem tud szlovákul.Kérdem én,ha egy idős ember,bármilyen hivatalba bemegy,és magyarul kezd el beszélni,megbüntetik,pl.:200euróra…Miniszterelnök úr,elgondolkodott azon,hogy egy nyugdijas,miből fogja kifizetni,ezt a pénzbirságot,amikor a havi nyugdij pontosan 200eurót takar?és arról nem is beszélve,hogy 5000euró is lehet a pénzbüntetés…akkor egy évig nem kap valaki nyugdijat?bár tudom,ez csak az egyik szempont,ami miatt a törvényt,úgy ahogy van,el kéne törölni…

#2 köt 2009.09.01.13:28:01

Minden normális ember úgy gondolja, s eddig több mint 1500 nyelvész (nemcsak magyar, hanem a világ sok részéről) aláírta azt a nyilatkozatot, mely szerint az anyanyelv használatát nem szabad korlátozni. Szlovákia mo-i nagykövete tegnap azt mondta, hogy a törvény magánemberekre nem vonatkozik. A rendelkezésre álló gyorsfordítás szerint viszont igen. Kíváncsi vagyok, hogy fog kihátrálni belőle a szlovák kormány, mert hogy ki fog hátrálni, az egészen biztos! S nagyon fontos Magyarország hozzáállása is. A tiltakozás fontos, de szabad-e ennél többet tenni. Mondjuk: szlovákiai áruk bojkottja? Igaz, akkor az ottani magyarságnak is rossz lenne.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra