íródik, elmosogatódik
2009. 08. 28.A mostanában egyre gyakoribb igeragozással nem tudok megbékélni, és sokszor igen nevetséges helyzetek adódnak.
Elkövetődött egy kis hiba, mondta egyik biztosító első embere. Azóta bírósági szakaszban van az ügye.
A regény 1984-ben íródott, mondja a bemondó! Nobel-díjas regényről van szó! „Így könnyű!”
Pénzintézetben reklamálok, nem érkezett meg egy tétel a számlámra. Sajnos nem könyvelődött le, mondja a hölgy. Én is dolgoztam bankban, amit nem könyvelünk le, az nincs is a számlán.
Úgy érzem, személytelen ez így mondva! Felelősséget, állásfoglalást nem vállalunk, így nincs „elkövető”? Ez így helyes?
/Pardon! Nem mosogatódott el a konyhámban az edény! Mennem kell!/
A kifogásolt szavak a szenvedő igékhez hasonló jelentésű mediális igék, képzőjük az -ódik, -ődik. Ezen szavak jellegzetességei közé tartozik, hogy az igék mellől hiányzik a cselekvés hordozója (l. Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika, Nemzeti, 2000, 86, 88). A beszélő vagy az író akkor használja őket, ha nem tudja vagy nem akarja megnevezni a cselekvőt.
Például: Úgy adódott, hogy találkoztunk. Tisztázódott az ügy.
„A regény 1984-ben íródott” mondat is helyes lehet, ha nem a szerző kilétét, hanem a keletkezés idejét hangsúlyozzuk.
Bár a cselekvő hiányából fakadó személytelenség nem minden esetben negatívum, kétségtelen, hogy az igealak alkalmas a felelősség hárítására, például az elkövetődött egy kis hiba, valamint a nem könyvelődött le a tétel esetében.
A kérdező egyik mondata (Nem mosogatódott el a konyhámban az edény!) pedig azt mutatja, hogy az igealak akár némi humor forrása is lehet.
Maga az igealak nem kárhoztatható tehát, csak az a kérdés, hogy milyen helyzetben, milyen céllal használjuk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
Például: Úgy adódott, hogy találkoztunk. Tisztázódott az ügy.
„A regény 1984-ben íródott” mondat is helyes lehet, ha nem a szerző kilétét, hanem a keletkezés idejét hangsúlyozzuk.
Bár a cselekvő hiányából fakadó személytelenség nem minden esetben negatívum, kétségtelen, hogy az igealak alkalmas a felelősség hárítására, például az elkövetődött egy kis hiba, valamint a nem könyvelődött le a tétel esetében.
A kérdező egyik mondata (Nem mosogatódott el a konyhámban az edény!) pedig azt mutatja, hogy az igealak akár némi humor forrása is lehet.
Maga az igealak nem kárhoztatható tehát, csak az a kérdés, hogy milyen helyzetben, milyen céllal használjuk.
