íródik, elmosogatódik

2009. 08. 28.

A mostanában egyre gyakoribb igeragozással nem tudok megbékélni, és sokszor igen nevetséges helyzetek adódnak.
Elkövetődött egy kis hiba, mondta egyik biztosító első embere. Azóta bírósági szakaszban van az ügye.
A regény 1984-ben íródott, mondja a bemondó! Nobel-díjas regényről van szó! “Így könnyű!”
Pénzintézetben reklamálok, nem érkezett meg egy tétel a számlámra. Sajnos nem könyvelődött le, mondja a hölgy. Én is dolgoztam bankban, amit nem könyvelünk le, az nincs is a számlán.
Úgy érzem, személytelen ez így mondva! Felelősséget, állásfoglalást nem vállalunk, így nincs “elkövető”? Ez így helyes?
/Pardon! Nem mosogatódott el a konyhámban az edény! Mennem kell!/

A kifogásolt szavak a szenvedő igékhez hasonló jelentésű mediális igék, képzőjük az     -ódik, -ődik. Ezen szavak jellegzetességei közé tartozik, hogy az igék mellől hiányzik a cselekvés hordozója (l. Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika, Nemzeti, 2000, 86, 88). A beszélő vagy az író akkor használja őket, ha nem tudja vagy nem akarja megnevezni a cselekvőt.
Például: Úgy adódott, hogy találkoztunk. Tisztázódott az ügy.
A regény 1984-ben íródott” mondat is helyes lehet, ha nem a szerző kilétét, hanem a keletkezés idejét hangsúlyozzuk.
Bár a cselekvő hiányából fakadó személytelenség nem minden esetben negatívum, kétségtelen, hogy az igealak alkalmas a felelősség hárítására, például az elkövetődött egy kis hiba, valamint a nem könyvelődött le a tétel esetében.
A kérdező egyik mondata (Nem mosogatódott el a konyhámban az edény!) pedig azt mutatja, hogy az igealak akár némi humor forrása is lehet.
Maga az igealak nem kárhoztatható tehát, csak az a kérdés, hogy milyen helyzetben, milyen céllal használjuk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra