környezet-egészség tan

Nem egységes szakmai anyagainkban a környezet-egészségtan / környezetegészségtan, illetve a munka- és foglalkozás-egészségtan / munka- és foglalkozásegészségtan tantárgyak írásmódja.
Melyek a helyesek?

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás című könyve (Osiris, 2005, 960) a következőképpen tartalmazza az egyik kérdezett tantárgy nevét:
környezet-egészség tan,
környezet- és egészségtan.
Az első változat magyarázata az úgynevezett harmadik mozgószabály: a helyesírási szabályzat 139/c pontja szerint akkor, ha két azonos utótagú összetétel (környezettan, egészségtan) előtagjai mellérendelő kapcsolatba lépnek egymással, az így keletkezett előtagot különírjuk az utótagtól: környezet-egészség tan.
A második változat a mozgószabály alkalmazása nélküli helyes forma.
Ennek mintájára:
munka- és foglalkozás-egészség tan (a munka-egészség tan és a foglalkozás-egészség tan összekapcsolásából létrejött, meglehetősen bonyolult forma), vagy:
munka-, foglalkozás- és egészségtan.

Az internetes előfordulások ugyanakkor a környezetegészség, munkaegészség és foglalkozásegészség szavak önálló létére engednek következtetni. Ha ezekből az új, a szótárak által még nem rögzített formákból indulunk ki, akkor a következő (egyszerűbb) tantárgynevekhez jutunk:
környezetegészség-tan,
munka- és foglalkozásegészség-tan.
Erre az írásmódra a szótagszámlálás szabálya ad magyarázatot (138. szabálypont): a kettőnél több tagból álló, hat szótagnál hosszabb összetételeket a fő összetételi tagok határán kötőjellel tagoljuk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.