utánajár, utána jár

Azt szeretném kérdezni, hogy van-e valamilyen biztos módszer annak eldöntésére, hogy a szó mikor igekötő és mikor határozószó. A köv. mondatban: „…a szarvas szinte repült a levegőben, amint futott. A vadászok utána eredtek, …” az utána eredtek egy szó vagy kettő?

Bizonyos szavaink igekötői és határozószói szerepet is betölthetnek (l. A magyar helyesírás szabályai, 131/e).

Ha egy ilyen szó hangsúlyos, akkor határozószóként különírjuk az igétől:
Ide jött, nem a többiekhez.
Ha azonban hangsúlytalan, akkor igekötő:
Idejött hozzám.

Mindig határozószóval találkozunk, ha a szó egyértelműen személyes névmási szerepű:
Utána (= őutána) jártam, nem a testvére után.
De: az „utánajártam a kérdésnek” esetében az „utána” már igekötő, hiszen nem hangsúlyos, nem személyes névmási szerepű.
Ugyanígy: A szarvas szinte repült a levegőben, amint futott. A vadászok utánaeredtek.

A nem egyes szám harmadik személyű alakoknak csak határozószói formájuk van:
A vadászok utánuk eredtek. Mindig rátok gondolok.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.