Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát!

2009. 09. 13.

Honnan ered a “fűzfán fütyülő rézangyal” kifejezés? (Valami dereng, mintha a templomi orgona sípjairól és az ottani angyalfigurákról lenne szó…)

A kérdezett állandósult kifejezés eredetére nem található adat.

Lázár Ervinnél a Berzsián és Didekiben fejezetcím: http://mek.niif.hu/02700/02728/02728.htm#5

A Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve (Bp.: Tinta, 2003: 219) ennyit közöl csupán: .

A Bárdosi Vilmos főszerkesztésével készült Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomközi szótára (Bp.: Tinta, 2003: 716) két alakot közöl: “Azt a fűzfán fütyülő (, jégen kopogó) rézangyalát! Azt a fűzfán fütyülőjét!” A 110. oldalon pedig a tréfás minősítésű helyzetmondatok, konvencionális szójárások közé sorolja ezt a következő meghatározással: .

A Magyar Nyelvőr folyóirat korábbi számainak átnézése sem vezetett eredményre. Csak adalék, hogy az 1915-ös számban (44: 104) Rétkei Prikkel Marián szerint a “fűzfa” ostobaság, tudatlanság, gyengeség, értelmetlenség, hiábavalóság jelzésére is szolgálhat (l. fűzfapoéta, fűzfajankó).

A Református Közéleti és Kulturális Központ kiírt egy pályázatot a rézangyal kifejezés eredetéről. A pályázati kiírásról: http://rkkk.reformatus.hu/news.php?ax=v&n=&id=&nid=32 Felkerestük a kulturális központot is, ám még nem érkezett válasz. Amint kapunk választ a Református Közéleti és Kulturális Központtól, közzétesszük honlapunkon.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra