határozatlan névelő

2009. 09. 17.

Állásfoglalását szeretném kérni a határozatlan névelő használatával kapcsolatban.
Érzésem szerint az angol nyelv egyre gyakoribb használatának következménye, hogy a magyar írott és beszélt nyelvben indokolatlanul elszaporodtak a határozatlan névelők. Szerintem ez a nyelvünk kárára van, örülnék, ha megosztaná velem erre vonatkozó véleményét.
Néhány példa internetes sajtóból, ahol a határozatlan névelő szerintem teljesen fölösleges és idegenszerűvé teszi a szöveget:

„Vasárnap délután megáldják az állatokat egy rövid egy szertartás keretében” szerintem „Vasárnap délután rövid egy szertartás keretében megáldják az állatokat” szebb;

vagy

„erdős részre csalta, majd egy fához kötözte, majd egy baltával agyonverte” mindkét „egy” fölösleges és csúnya;

„A rendőrök egy állampolgári bejelentésből tudták meg”

.. és sajnos vég nélkül sorolhatnám.

Valóban egyre gyakrabban előforduló jelenség a határozatlan névelő használata (lehet anglicizmusnak, de akár germanizmusnak is nevezni). A névelő nem nehezíti ugyan a megértést, ám használata felesleges. A szépség-csúnyaság esztétikai, nem pedig nyelvi kategóriák.

Az említett példákról:
„Vasárnap délután megáldják az állatokat egy rövid szertartás keretében.” (Itt a kétszeres határozatlan névelő feltehetőleg csak elírás, az internetes újságírás gyorsaságából ered.)
„Erdős részre csalta, majd fához kötözte, majd baltával agyonverte.” (Valóban, a mondat értelme nem változik a névelők elhagyásával. Esetleg még a ‘majd’ szóismétlést is el lehetne kerülni.)
„A rendőrök egy állampolgári bejelentésből tudták meg.” (Ebben az esetben a – most nem ismert – szövegösszefüggés határozza meg, szükség van-e névelőre.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra