Izráel vagy Izrael?
2009. 10. 22.A Keleti nevek magyar helyesírásában: „Izráel”, a Magyar helyesírási szótárban: „Izrael”. Melyik a helyes forma? Esetleg teszünk különbséget az ókori és a jelenkori országnév írása közt?
Az ókori és a jelenkori országnév írása között nincs különbség. A helyes – és egyúttal javasolt – forma az újabb kiadványban található Izrael.
Mivel az írásmódbeli eltérésre egyedül az Osiris-féle helyesírási kézikönyvben (amelynek szótári részében szintén az Izrael alak szerepel) találtam magyarázatot, idézem az ottani szövegrészt: „A héber nyelvből való átírásban kötetünk eltér a többi keleti nyelv esetében szigorúan követett Keleti nevek magyar helyesírása (szerk. Szigeti Lajos) című kötetben foglaltaktól. E változtatás mögött egyrészt az áll, hogy a hebraisztika és a héber nyelv mai állapota jelentősen különbözik a két és fél évtizeddel ezelőttitől, másrészt pedig az, hogy szemben az átírási rendszerek többségével, a Keleti nevek magyar helyesírásában kodifikált és a hebraisztika által használt átírási gyakorlat között sosem jött létre igazi konszenzus.” (Laczkó–Mártonfi 2004. Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest. 261–262.)
Bár az idézett szövegrész nem az Akadémia magyarázata, sejthető, hogy a Magyar helyesírási szótárban szereplő alak is hasonló okok miatt tér el a Keleti nevek magyar helyesírásában föllelhetőtől.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
Mivel az írásmódbeli eltérésre egyedül az Osiris-féle helyesírási kézikönyvben (amelynek szótári részében szintén az Izrael alak szerepel) találtam magyarázatot, idézem az ottani szövegrészt: „A héber nyelvből való átírásban kötetünk eltér a többi keleti nyelv esetében szigorúan követett Keleti nevek magyar helyesírása (szerk. Szigeti Lajos) című kötetben foglaltaktól. E változtatás mögött egyrészt az áll, hogy a hebraisztika és a héber nyelv mai állapota jelentősen különbözik a két és fél évtizeddel ezelőttitől, másrészt pedig az, hogy szemben az átírási rendszerek többségével, a Keleti nevek magyar helyesírásában kodifikált és a hebraisztika által használt átírási gyakorlat között sosem jött létre igazi konszenzus.” (Laczkó–Mártonfi 2004. Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest. 261–262.)
Bár az idézett szövegrész nem az Akadémia magyarázata, sejthető, hogy a Magyar helyesírási szótárban szereplő alak is hasonló okok miatt tér el a Keleti nevek magyar helyesírásában föllelhetőtől.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.