Minden egy keleti városról készült rajzzal kezdődött…

1884. november 6-án született, egy nappal 95. születésnapja után, 1979. november 7-én halt meg Germanus Gyula orientalista, nemzetközi hírű tudós

Egy kamaszkorban látott kép indította el Germanus Gyulát, hogy a kelet kutatója, elismert tudós legyen.

Az európai nyelveken kívül (ógörög, latin, német, francia, angol) számtalan keleti nyelven beszélt: megtanult törökül, perzsául, arabul – annak kb. hatvan nyelvjárását is megismerte. A keleti irodalom magyarra fordításában és a magyar irodalom arab nyelvű közvetítésében egyaránt sokat tett. Petőfi, Arany, József Attila versei, Madách Az ember tragédiája az ő tolmácsolásában szól arabul, a magyar olvasók pedig Az arab irodalom története című munkájából tájékozódhatnak az arab világ irodalmi alkotásairól.



Germanus sok országban járva tanulmányozta a muszlim életet: Boszniától Indiáig, Törökországban, Pakisztánban és az arab világban, pl. Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Marokkóban, Líbiában. Áttért a muszlim hitre, így elvégezte a mekkai zarándoklatot, könyvében, az Allah akbar!-ban leírja a nem muszlim emberek számára ismeretlen vallási szokásokat. Élvezetesen szól kalandos, nem egyszer életveszélyes utazásairól. Neves emberek barátaivá vált, tudományos munkásságáért számtalan akadémia választotta tagjának.

A 125 éve született, 30 éve elhunyt Germanus Gyulának, arab nevén Abdul-Karim (Kerim) ’a Kegyes Isten szolgájának’ hagyatéka az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban található, s az évforduló kapcsán emlékkiállítás idézi fel tudósi és emberi alakját.

Részletes életrajz itt olvasható.