kérés udvarias megfogalmazása

A diákjaim sokszor használják kéréshez a következő fordulatot:
– Tanár úr, elkérhetem ezt vagy azt?
Szerintem így a helyes:
– Tanár Úr kérem, legyen szíves ideadni ezt vagy azt!
Önök szerint melyik a helyes, illetve melyiket javasolják?

Az „elkérhetem ezt vagy azt” forma ellen semmilyen nyelvi ellenvetésről nem tudok — pusztán nyelvszokás, nyelvhasználat különbsége lehet időben és akár térben is: régebben így mondták, ma úgy, illetve itt így használják, ott meg amúgy.
Minthogy erről nem ismerek rögzült előírást, hagyományt, a továbbiakban csak a saját véleményemet tudom átadni.

Az „elkérhetem” formát én három okból érzem udvariasnak, sőt akár a másik változatnál udvariasabbnak is. Egyrészt mert nem azzal foglalkozik, hogy mit csináljon a másik ember (ti. adja ide), hanem azzal, hogy mit csinálok én magam. (Kvázi: hadd legyen már az ő dolga, hogy ideadja vagy egy másik diákjával keresteti elő vagy küldi el nekem: rám csak annyi tartozik, hogy kérem tőle.) Másrészt azért érzem udvariasabbnak, mert még csak nem is kér, hanem engedélyt kér arra, hogy kérhessen. Harmadrészt: ezt is kérdés, méghozzá eldöntendő kérdés formájában teszi, látszólag mindössze érdeklődik valamiről, így meghagyja a másik szabadságát, nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy nemet mondjon, ahelyett hogy felszólítaná valamire (még ha udvarias formában is).

E három okból a legkevésbé sem mondanám elítélendőnek a diákjai által használt formát, épp ellenkezőleg: az udvariasságnak számos jelét látom benne. Semmiképp sem marasztalnék el senkit emiatt. (A „kérem” szintén udvarias, de ma már eléggé kikopott, régimódinak érződhet, így nem várnám el ilyen helyzetben a használatát.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.