békefenntartó v. békefenntartási költségek, feladatok, illetve békefenntartói tapasztalatok

2009. 11. 19.

Még egy kis kiegészítés. Ugyanúgy furának érzem a békefenntartó költségek/feladatok/tapasztalatok szókapcsolatot. Csak én érzem rosszul?

A békefenntartásra szánt költségek, az erre vonatkozó feladatok, ezzel kapcsolatos tapasztalatok kifejezése más és más kérdések. Általában véve azt mondhatom, hogy a folyamatos melléknévi igenév olyan értelemben is használható, hogyha rendeltetést, illetve képességet fejez ki (vö. „hálószoba”), sőt bizonyos esetekben akkor is, ha határozót fejez ki (l. „előadó körút”), ezekre a szabályzat 112. pontja hoz számos példát. A kötet online elérhetősége:
http://tinyurl.com/szabalyzat
A rendeltetést, képességet, illetve különféle határozókat kifejező melléknévi igenevet két egyszerű szó összetételekor egybeírjuk a jelzett szóval, valamelyik tag összetett volta esetén pedig különírjuk tőle. (A kialakult szokást megtartva néhány többtagú ilyen összetételt is egybeírunk, pl. „vendéglátóipar”.)

Békefenntartó költségek: itt a költségek rendeltetése a békefenntartás, így ezen az alapon indokolható a fenti alak, bár a „békefenntartási költségek” forma egyértelműen jobbnak tűnik nekem.

Békefenntartó feladatok: ez esetben is olyan feladatokról van szó, amelyeknek rendeltetése a békefenntartás, így elfogadható lehet, noha értelemszerűen itt is alkalmazható a másik megoldás.

Békefenntartó tapasztalatok: itt már a tapasztalatoknak nem rendeltetése a békefenntartás, így ezt a formát nem használnám; helyette lehet békefenntartói (esetleg: békefenntartási) tapasztalatok.

E téren valójában igen nehéz megvonni a határt, és nagy szerep jut az egyéni nyelvérzéknek, sőt akár ízlésnek és preferenciának is. A „békefenntartó ügyek” vagy „tapasztalatok” számomra már túl van ezen a határon, a „békefenntartó feladatok” forma viszont még belefér. Ezek azok az esetek, amelyeket a nyelvtanok (nyelvleírások) kérdőjellel jelölnek: egyes beszélők számára elfogadhatók, mások számára nem. Mi több, nyelvi változás is gyanítható a háttérben: ha sokan használják ilyen módon, azt egy nyelvész csak regisztrálhatja, annál is inkább, mivel a folyamatos melléknévi igenév kibővült használatának végül is megvannak a hagyományai a magyar nyelvben.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra